Page 304 [304]
302 : ELEKES ZSUZSANNA - NÉMETH ÁGNES - PAKSI BORBÁLA
Az egyéni jellemzők közül az élettel való nagyobb elégedettség (0-10-es ská¬
lán mérve) ritkább alkoholfogyasztással és még inkább ritkább lerészegedés¬
sel jár együtt. Ugyanakkor a gyakoribb pszichoszomatikus panaszok (többfé¬
le tünet gyakoriságának összesítésével mérve) az alkoholfogyasztás enyhébb
és problémásabb formáival is összefüggenek (11.4.3. táblázat). A zavart vagy
depresszív hangulat is minden alkoholfogyasztási mutatóval pozitívan függ
össze. Az önértékelés azonban csak az eddigi lerészegedések számával áll kap¬
csolatban: magasabb önértékelés kevesebb lerészegedést jelez (11.4.3. táblázat).
T1.4.5. A magyar iskolások néhány alkoholfogyasztási mutatójában bekövetke¬
zett változások 1985/86 és 2017/18 között - nemzetközi összehasonlítással
Az alkoholfogyasztás életprevalenciáját valamilyen módon minden felmérés¬
ben megkérdeztük, azonban az erre vonatkozó kérdések) változtak a kutatás
története során. A 2000-es évekig a , Kóstoltál-e már alkoholtartalmú italt?"
kérdés szerepelt a kérdőívben a kötelező kérdések között. Az „igen”, „nem”
válaszok mellett 1993/94-ig szerepelt a ,nem tudom" kategória is, majd ez
1997/98-ban kikerült a válaszlehetőségek közül. A 2001/02-es adatgyűjtéstől
kezdődően az alkohol kipróbálására vonatkozóan nem volt külön kérdés a
kötelező kérdéscsomagban. Az első fogyasztás életkorára vonatkozó kérdés
első válaszkategóriája azonban a , soha nem fogyasztottam" volt, így ez in¬
formációt szolgáltatott az életprevalenciára vonatkozóan. A 2005/06-os fel¬
merestöl kezdve a 11 &s 13 éves korcsoporttól a fogyasztás kezdeti életkorát
nem kérdeztük. A 2013/14-es felmérésben szerepelt utoljára kötelezőként ez
a kérdés. Ugyanebben az adatgyűjtési tanévben vezettük be kötelezőként a
, Hány napon (ha volt ilyen) fogyasztottál életedben alkoholt?" kérdést. Eb¬
ben a felmérési évben ezért vizsgálati csoportonként két adatot szerepelte¬
tünk az ábrákon.
Az elemzésbe minden év adatait bevontuk, az ábrákon piros függőleges
vonalak jelölik, ahol változás történt a kérdésfeltevés módjában. A statisztikai
értékelésnél a százalékos arányszámok konfidencia-intervallumai összevethe¬
tők, de ezeket az eredményeket erős fenntartással kell fogadnunk. Az ábrákon
" jelöli, ha két egymás utáni felmérési év között szignifikáns változás történt.
A részegség előfordulására vonatkozó kérdésünk a válaszkategóriákkal
együtt változatlan és kötelező maradt a legutóbbi felmérésig.
A két fiatalabb korcsoportra vonatkozó időbeli trendadatokat nemi bontás
nélkül közöljük, egyrészt a szinte minden esetben igen alacsony százalékos
értékek, másrészt helyhiány miatt. Az alkoholfogyasztási és részegségi élet¬