alapján nyomon követve, nehéz egyértelmű tendenciákat megfogalmazni.
Az alkoholfogyasztás különböző mutatói mentén - az egyes mérések konfi¬
dencia-intervallumát figyelembe véve - sokszor eltérő irányú változások mu¬
tatkoztak (a változásokat az 11.2.7. ábra grafikusan szemlélteti, a részletező
adatok és a hibahatárok pedig megtalálhatók a 11.2.10. táblázatban):
- 2001 és 2003 között a magyarországi 18-53 éves felnőtt népességben az
alkoholfogyasztas éves prevalencia-értéke 95%-os megbizhatösäggal, a
fogyasztás havi és a nagyivás éves prevalenciája pedig tendenciájában
csökkent, az előző havi lerészegedés előfordulása azonban hibahatáron
túl növekedett.
- A 2003 és 2007 közötti időszakban a heti rendszerességű fogyasztás és a
nagyivas 95%-os megbízhatósággal ellentétes irányban változtak: a heti
rendszerességű alkoholfogyasztás csökkent, a nagyivás éves prevalenci¬
ája azonban növekedett. A lerészegedés éves prevalencia-értéke tenden¬
ciajelleggel szintén emelkedett.
- A 2007 es 2015 közötti időszakban az adatok a korábbiakhoz képest
egyértelműen egységesebb tendenciát jeleztek, valamilyen szinten min¬
den mutató kedvező irányban mozdult el: 9596-os megbízhatósággal
csökkent az alkoholfogyasztás és a nagyivás éves prevalencia-értéke, va¬
lamint a legalább heti rendszerességű fogyasztás, a többi mutató pedig
tendenciájában javult.
- Az utóbbi négy évben azonban ismét eltérő irányú változásokat tapasz¬
taltunk az alkoholfogyasztás különböző mutatói esetében: míg a lega¬
lább heti rendszerességű fogyasztás esetében 9596-os megbízhatósággal
növekedést jeleznek az adatok, addig az alkoholfogyasztás és a lerésze¬
gedés éves prevalencia-értékei csökkentek, a havi prevalenciák pedig
nem változtak.