Page 246 [246]
244 : ELEKES ZSUZSANNA - NÉMETH ÁGNES - PAKSI BORBÁLA
11.2.6. Társadalmi-demográfiai mintázódások
Ebben a fejezetben az előző évi alkoholfogyasztás, valamint az AUDIT alapján
problémásnak tekinthető fogyasztók nemi, életkori, urbanizációs mintázódá¬
sát, képzettségi munkaerőpiaci/anyagi státusát, jól-létét, mobilitását, vallási
és családi integráltságát, anómikus érzületeit, különböző életdimenziókkal
való elégedettségét és deviáns családi mintáit először leíró statisztikai eszkö¬
zökkel, majd logisztikus regressziós modell alkalmazásával vizsgáljuk.
11.2.6.1. Az alkoholfogyasztás társadalmi-demográfiai mintázódása
Az előző évi alkoholfogyasztás mintázódását leíró statisztikai eszközökkel
elemezve, a vizsgált társadalmi és demográfiai dimenziók többsége esetén
szignifikáns (pc0,05) eltérések figyelhetők meg.
A már korábban is bemutatott nemi mintázódás mellett szignifikáns élet¬
kori, urbanizációs, képzettségi munkaerőpiaci státus szerinti eltéréseket ta¬
pasztaltunk. Szintén szignifikánsan különbségek mutatkoztak a vallási integ¬
ráció, a családi deviáns minták és a jól-lét tekintetében. Ugyanakkor az anyagi
státus, a családi integritás, valamint a különböző életdimenziókkal való elége¬
dettség mentén vegyes kép rajzolódott ki: ezen dimenziók némely indikátora
esetében megjelent szignifikáns mintázódás, más indikátorok esetében nem.
Az intergenerációs képzettségi mobilitás és az anómikus érzületek tekinteté¬
ben pedig nem tapasztaltunk szignifikáns különbségeket az elmúlt évben fo¬
gyasztók és nem fogyasztók között.
Az elmúlt évben fogyasztók átlagosan 2 évvel fiatalabbak azoknál, akik nem
ittak alkoholt a vizsgálatot megelőző évben. Vidéken - az ötezernél kisebb, de
legalább ezerfős lélekszámú települések kivételével - szignifikánsan nagyobb
az előző évben alkoholt fogyasztók aránya, mint Budapesten. Képzettségi stá¬
tus tekintetében a képzettség nélküli, alacsony iskolai végzettségűek kisebb
éves prevalencia-értékét kell kiemelnünk, mint ahogy munkaerőpiaci aktivi¬
tás, a jövedelmi státus néhány mutatója (deprivációs index, háztartás átlagos
jövedelme) és a kérdezett jól-léte alapján is - a teoretikus modellek alapján
várt mintázódással ellentétben - inkább a kedvezőtlenebb státusú csoportok
védettsége mutatkozik meg. Ugyanakkor adataink, a teoretikus modellekkel
összhangban, a vallási integritás és a családi minták szignifikáns szerepét jel¬
zik. A vallásos, az egyház tanításait követő válaszolók körében az alkoholfo¬
gyasztás éves prevalencia-értéke az átlagosnál alacsonyabb, az ateisták, illetve
a vallásosság tekintetében bizonytalanok esetében pedig az átlagosnál maga¬