A fiatalkorúak közvetlen környezetük, valamint saját fogyasztásuk okán is
veszélyeztetettek lehetnek az alkoholfogyasztással összefüggésben. Az alko¬
holbeteg szülők gyermekei a szenvedélybetegség kialakulását illetően maga¬
sabb rizikófaktorú csoportba tartoznak az átlagpopulációhoz képest. Lannert
(2017) kutatása! alapján, amennyiben a környezetben élő felnőttek részéről
az alkohol és egyéb tudatmódosító szerek mint megküzdési stratégia jelen¬
nek meg, a felnövekvő generáció számára szintén számottevő hatással bír ez a
megküzdési eszköz.
A probléma fontosságára hívja fel a figyelmet az a tendencia, miszerint an¬
nak ellenére, hogy a születések száma csökken, a gyermekvédelmi szakellá¬
tásban lévő fiatalkorúak száma növekedést mutat: 2010-ben 17 792, 2018-ban
pedig 21 210 kiskorú került be a szakellátásba (KSH 2020). Az alkoholprob¬
léma tekintetében a családból kiemelt kiskorúak esetében magasabb a ve¬
szélyeztetettség a diszfunkcionális családban történt életesemények, illetve a
környezetváltozás miatt. A fiatalkorban két legfontosabb védőháló - a család,
valamint az iskolai légkör a kortárs kapcsolódásokkal - egyike sem tud meg¬
felelő protektív szerepet betölteni a kiemelés megtörténéséig (Makara 2020).
Elekes és Paksi (2005) továbbá arra hívja fel a figyelmet," hogy a rizikómaga¬
tartások tekintetében azt a mintát követik a gyermekotthonban lévő fiatalok,
amikor találkoztak az adott magatartásformával: amennyiben a szülői csa¬
ládban, illetve korábbi környezetükben megismerkedtek a kulturált, szociális
ivással, úgy ez a minta iránymutató marad. Azoknál viszont, akik kortársi,
nevelőotthoni mintában találkoznak először a dohányzással, alkoholfogyasz¬
tással, nem jelenik meg a mértékletes fogyasztás.
ményeket mutató három-három iskolában Baranya, Borsod-Abaúj-Zemplén, illetve
Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben.
Nevelőotthonban élő, illetve a nevelőszülőknél elhelyezett fiatalok tekintetében orszá¬
gosan reprezentatív, területileg, intézményben lakók száma és korcsoportok szerint
rétegzett minta.