Page 170 [170]
OCR
168 : KUTROVÁTZ KITTI - GELENCSÉR ANNA tály). 8.2. DEFINÍCIÓK Járműnek minősül a közúti, vasúti, vízi és légi jármű, illetve ide tartoznak még a vontatott és önjáró gépek is (Ritter és mtsai, 2019). Tehát az utasok és a gyalogosok nem követhetnek el közúti balesetet, ugyanakkor okozóként a KSH adatbázisában szerepelhetnek (KSH, 2014). Ezenfelül pedig csak azt a cselekményt rögzíti a KSH közúti balesetként, amely , váratlan, nem szándékosan előidézett forgalmi esemény, amely közúton következett be vagy onnan eredt, amelyben legalább egy mozgó (közúti) jármű, vagy igavonásra is használható állat közrejátszott, és amelynek következtében egy vagy több személy meghalt, vagy megsérült" (KSH, 2014). Az alkoholos befolyásoltság megállapítására véralkohol-vizsgálat eredményeképpen kerül sor, vagy ennek hiányában a baleseti helyszínelő véleményezése alapján állapítják meg (KSH, 2014). Az alkoholfogyasztás ellenőrzését az utolsó alkoholfogyasztástól számított negyedórán belül kell végezni, mert ennyi idő alatt az alkohol egy jelentős része biztosan felszívódik. Az alkoholos befolyásoltság mérésére pedig minden személyi sérüléssel járó közút baleset esetében sor kerül (Ritter, 2020). A 2008-as jogszabályváltozással (, zéró tolerancia") kevesebb alkoholfogyasztása is elegendő lett az ittasság megállapításához; míg korábban 0,8 ezrelékes alkoholszint volt szükséges, addig a módosítás értelmében 0,5 gramm/liter ezrelék véralkohol-szint vagy 0,25 milligramm/liter levegdalkohol elérése mar btincselekményt valdsit meg (K6zigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, 2012). Ha a véralkohol-szint nem éri el a 0,5 grammi/litert, akkor a cselekmény nem minősül bűncselekménynek, hanem közúti jármű esetén közigazgatási bírsággal sújtandó (Mészáros, 2014). Fontos megjegyezni, hogy a közúti balesetek kimenetele tekintetében a KSH meghatározása eltér a BTK definíciójától. A KSH módszertani dokumentációja a következőket tartalmazza: , Könnyű sérülést szenvedőnek az a személy számít, aki olyan sérülést szenved, amely ellátásához kórházi kezelés nem szükséges (kivéve 24 órás megfigyelés). Súlyost sérülést szenvedőnek az számít, aki a baleset következtében olyan sérülést szenved, amely a) a sérüléstől számított hét napon belül 48 órát meghaladó kórházi ápolást tesz szükségessé, vagy b) csonttörést okoz, kivéve az ujj-, lábujj- és orrtörést, vagy c) olyan vágott sebekkel jár, amelyek súlyos vérzést vagy ideg-, izom-, illetve ínsérülést okoznak, vagy d) belső szervek sérülését okozza, vagy e) harmadfokú égési sérüléseket, vagy a testfelület több mint 596-át érintő égési sérülést okoz. Illetve baleset következtében meghalt személyként tartják számon azt a személyt is, aki azonnal a helyszínen vagy balesetet követő 30 napon belül elhunyt." (KSH, 2014: 2.) Ezzel szemben a
