Page 64 [64]
62 : ERDŐS ÁKOS
4.1. ábra. Bérfőzetők számának alakulása BAZ és Zala megyében 2013-2019 között (főzető)
TLL 8]
Lait
Linn
Fe
aw
ae ee te ry
Pe 166434 Fate wea a 12118
fil “ani fi jai B-- as os mg ms vz
h oie
20bF 2014 els alé 2047 ME Pa ted
Bérebeetk sai
m Hirunl.Abası-ctiper ful ge
Forrás: a szerző saját szerkesztése a NAV KI JFO adatai alapján
ben viszont, ahol ugyanebben az időszakban a legkisebb kereslet mutatkozott
a bérfőzött gyümölcsszesz iránt (GYMS, Veszprém és Zala megye), 2014-hez
képest 2015-re mindössze 28,9-39,1%-kal csökkent a bérfőzetők száma, és a
szeszfőzdékben előállított párlat mennyisége is csak 34,4-47,790-kal esett visz¬
sza. A bérfőzetők számában, illetve az előállított gyümölcsszesz mennyiségé¬
ben országosan és megyénként megfigyelhető számottevő csökkenés minden
kétséget kizáróan a jövedéki törvény módosításával magyarázható. 2015-től
ugyanis megszűnt a bérfőzetőknek járó 0 forintos kedvezményes adómérték,
amely 2010. 09. 27.-től volt érvényben. 2015-ben 0-ról 1670 forintra emelke¬
dett a bérfőzött párlat után hektoliterfokonként fizetendő kedvezményes adó
mértéke.
A teljesség kedvéért meg kell ugyanakkor jegyezni, hogy miután a háztar¬
tások nem feltétlen egy alkalommal főzetik ki a tulajdonukban álló gyümölcs¬
cefrét, nem biztos, hogy a bérfőzetők száma megegyezik a bérfőzést végző
háztartások számával (a gyakorlati tapasztalatok alapján pedig azt mondhat¬
juk, hogy biztosan nem). Egy háztartás ugyanis adott évben többször is vé¬
geztethet bérfőzést. A különböző gyümölcsöknek az egymástól eltérő érési
idejének tükrében a cefrézés és a főzetés egy idényben többször is megvaló¬
sulhat. (A minőségi párlat előállítása ezt a gyakorlatot követeli meg, ugyanis a
gyümölcscefre megfelelő körülmények között (pl. tápanyag, víz, hőmérséklet)
néhány nap alatt kiforr, s azt követően minél hamarabb kifőzésre kell kerülnie.
A tavasszal, kora nyáron beérő gyümölcsök (pl. cseresznye) főzetése tehát már