Oldal 46 [46]
44 : HAJDU MIKLÓS
határain túl megvásárolt alkoholos italok elfogyasztása. A kérdéses termékek
tehát lehetnek akár hagyományos italok, de olyan helyettesítő cikkek is, mint
például a szájvizek és a parfümök vagy a denaturált szesz. Alapvetően a nem
regisztrált alkoholok a következő hat csoportba sorolhatók (Ihamarangsi,
2013): az illegálisan főzött szeszek (1); a kereskedelmi forgalomban is kapható,
de hamisított, szintén illegálisan készített italok (2), a csempészett italok, ame¬
lyek szintén elérhetők lehetnek kereskedelmi forgalomban is (3), a törvényi
keretek között otthon készített termékek (4), a törvényesen behozott, például
vámmentes boltokban vásárolt italok; (5) és az olyan, az italok helyettesítésé¬
re is használható alkoholos termékek, mint például bizonyos kozmetikumok,
parfümök, gyógyszerek (6).
A WHO becslése pedig - ami a nem regisztrált alkoholfogyasztást az összes
elfogyasztott szeszes ital százalékában adja meg 189 országra vonatkozóan, és
szintén mérvadó adat a szakterületen - négy különböző adatfelvétel alapján
történt 2018-ban: a világszervezet saját maga kér fel szakembereket a becslések
megtételére (1); a WHO és a kanadai CAMH? közös szakértőgárdája? 34 olyan
országra fogalmaz meg becsléseket Delphi-módszerrel," amelyeket különösen
érint a probléma (2); szintén a két szervezet 42 országból érkező 129 szakértője
is hasonló módon ad becslést (3); a WHO STEPS adatgyűjtéséből" származó
információkat is felhasználják (4).
A különböző forrásokból származó adatokat végül a kutatók regressziós
modellekkel" összegzik, amelyekkel a becslések olyan országokra is kiterjeszt¬
hetővé válnak, ahonnan csak bizonyos háttérváltozók, mint például a jövedelmi
viszonyok vagy a regionális sajátosságok állnak a kutatók rendelkezésére (Prob¬
st és mtsai, 2018). Többek között a nem regisztrált szeszek fogyasztása különö¬
sen gyakori a vidéki, alacsony státuszú lakosság körében, így az ő népességbéli
arányuk fontos támpont lehet ezekben a modellekben (Probst és mtsai, 2019).
> Centre for Addiction and Mental Health.
5 A szakértőket az efféle kutatásoknál jellemzően a WHO ajánlja, illetve az olyan orvosi
szakmai és publikációs adatbázisokat böngészik a szervezők, mint az Expertscape, a
PubMed, de a Web of Science és akár a Google keresőit is használják. A paneltagok
végül többnyire az egészségügyi minisztériumok és a hozzájuk tartozó szervezetek, a
bűnüldözéssel és vámügyintézéssel foglalkozó intézmények dolgozói és a téma kutatói
közül kerülnek ki (Rehm és mtsai, 2016).
A vélemények egymástól független és névtelen összegyűjtése. A módszert már az 1950¬
es évek óta alkalmazzák oktatási, egészségügyi és szociális kérdésekkel kapcsolatos
kutatások során (Delbecg és mtsai, 1975).
Az adatgyűjtés kérdőíves kutatásokon, a lakosság alapvető fizikai jellemzőire (például
magasság, súly, vérnyomás) vonatkozó információk gyűjtésén és biokémiai vizsgálato¬
kon (például vérképek elemzése) alapul (World Health Organization, é. n.).
Az egyik lehetséges eljárás az úgynevezett multilevel fractional response modelling.