Seite 24 [24]
22 = ELEKES ZSUZSANNA
1.3.3.2. A fogyasztásból eredő egyéb problémák
Az alkoholfogyasztásból eredő további problémák mérését szolgáló kérdések
köre kiterjed a legenyhébb következményektől az elvonási tünetek kérdezéséig.
Az alkoholprobléma mérésével foglalkozó szakirodalomban három főbb
irányvonal látszik kirajzolódni. Az egyik irányzat a pszichiátriai epidemio¬
lógia fejlődéséből adódóan arra törekszik, hogy az alkalmazott kérdésekkel a
lehető legjobban leírhatóak legyenek a függés és visszaélés diagnosztikai krité¬
riumai. A másik irányzat igyekszik elkerülni a pszichometriai elemzéseket, és
az alkoholfogyasztás, valamint az ebből adódó problémák részletes elemzését
tartja elsődlegesnek. Ebben a megközelítésben kitüntetett szerepet kaphat a
szociális következményeknek, valamint az ivás kifejezetten másokra gyakorolt
káros hatásainak (third-party harm) számbavétele. Végül a harmadik irány¬
zat, amely az alkoholprobléma viszonylag kevés kérdéssel történő mérhetőségét
tűzi ki célul, elsősorban abból az igényből nőtt ki, hogy a kutatások jelentős
része ma többcélú, azaz az alkoholprobléma a vizsgálandó kérdéskörnek csak
egy részét képezi (Room, 1999; Bloomfield és mtsai, 2013).
A szakirodalom számos olyan tesztet említ, amely a fogyasztás problémás
jellegének mérésére, illetve a függés diagnosztizálására alkalmas. Talán a leg¬
elterjedtebben használt tesztek a normál népesség körében végzett vizsgálatok
során a CIDI-SAM (Composite International Diagnostic Interview Substance
Abuse Module), az AUDIT (Alcohol Use Disorder Identification Test) (Babor
és mtsai 1989), az AUDADIS (Alcohol Use Disorder and Associated Disabi¬
lities Inteview Schedule), a rövidebb kérdéssort tartalmazó a CAGE vagy az
AUDIT roviditett valtozata, a RAPS (Bloomfield és mtsai, 2013).
A különböző módszertani elemzések az eltérő kérdezési módszerekkel
kapcsolatosan arra a következtetésre jutnak általában, hogy a fogyasztás több
kérdéssel történő mérése pontosabb becslésekre ad lehetőséget. A lerészegedés
mutatóját bár fontos indikátornak tekintik, az eltérő értelmezés miatt nem¬
zetközi összehasonlításokra kevésbé alkalmas. Míg az AUDIT és a RAPS a
viszonylag könnyebb kérdezhetősége és rövidsége miatt tűnik előnyösnek, ad¬
dig a CIDI pontosabb diagnózisra ad lehetőséget. A kérdezési módokról rész¬
letes áttekintést ad Bloomfield és mtsai (2013). A különböző kérdezési formák
összehasonlító elemzését végezte el a SMART (Sandardized Measurement of
Alcohol Related Troubles) program, amely tíz európai országra kiterjedően
vizsgálta a különböző kérdezési módszerek érvényességét és megbízhatóságát
(Sieroslawski, Foster, Moskalewicz, 2013; Ihickett és mtsai, 2013).
A különböző módszertani elemzések az eltérő kérdezési módszerekkel
kapcsolatosan arra a következtetésre jutnak általában, hogy a fogyasztás több