Page 21 [21]
1. MÓDSZERTANI KÉRDÉSEK AZ ALKOHOLPROBLÉMA ELTERJEDTSÉGÉNEK MÉRÉSEKOR " 19
hanem a normál népesség körében végzett kutatások és a klinikai kutatások
kapcsán , az alkoholproblémák két világáról" beszélhetünk (i. m. 249.). Míg a
normál népesség körében végzett vizsgálatok kevéssé alkalmasak a marginali¬
zált és a társadalomból kirekesztett népesség vizsgálatára, így az itt jellemzett
problémás fogyasztó is gyakran tartozik a jobb társadalmi-gazdasági státusúak
közé, addig a klinikumban végzett kutatások szerint az alkohol- és drogprob¬
léma miatt kezeltek legjellemzőbb tulajdonsága az erős marginalizáció (i. m.
248), ami Room szerint azzal magyarázható, hogy a kezelésre való jelentkezés
elsősorban a marginalizáció egyik következménye. A normál népesség körében
végzett vizsgálatok tehát nem a különböző problémát kezelő intézményekben
megjelent fogyasztókról, klinikai esetekről adnak információt.
A survey-típusú vizsgálatokban a hangsúly az önbevalláson van, és ebből
adódik a vizsgálatokkal kapcsolatos egyik legfőbb kétely is: mennyire tekint¬
hetők valósnak az önbevalláson alapuló válaszok.
A bevallás mértéke erősen függ a fogyasztással és fogyasztókkal szembeni
attitűdtől, gyakran előítéletektől és stigmáktól, az adott országban érvényesülő
alkohol- és drogpolitikától. Az önbevallás megbízhatóságával szemben megfo¬
galmazott kételyek ellenére a különböző módszertani, ellenőrző vizsgálatok,
elemzések (pl. a kérdőív belső inkonzisztenciájának mérése, direkt és indi¬
rekt válaszmegtagadások, a kérdőív egy-két héten belüli újbóli megkérdezése
ugyanabban a körben, fókuszcsoportok készítése stb.) azt bizonyítják, hogy az
önbevallásos módszer jól alkalmazható az alkoholfogyasztás elterjedtségének,
gyakoriságának, illetve időbeni változásának mérésére is.
1.3.2. A fogyasztás mennyisége és gyakorisága
Az alkoholfogyasztás jellemzőit meglehetősen sok kérdéssel és összetettebben
szokás vizsgálni, mint más drogok fogyasztását. A szakirodalomban megjelenő
módszerek többsége a Straus-Bacon-féle mennyiséggyakoriság (OF - quanti¬
ty-freguency) indexen, majd annak Cahalan által továbbfejlesztett és kibővített
változatán alapulnak (Elekes, 2004, 2011). Azaz a fogyasztást a mennyiséggel, a
gyakorisággal és az ebből számított összfogyasztással jellemzik. Az eltérő meg¬
közelítések részben a megkérdezendő intervallumok nagyságában fejeződnek ki,
amelyre a kérdezés kiterjed (egész élet, előző év, előző hónap, előző hét). Különö¬
sen lényeges a vizsgálandó időszak az olyan nemzetközi kutatásokban, amely¬
ben eltérő ivási kultúrájú országok vesznek részt, azaz egyaránt megtalálható
az északi vagy száraz (ritkán, de akkor sokat fogyasztó) és a déli vagy nedves
(gyakran, de keveset fogyasztó) ivási szokás (Room, 1999). Míg a ritka alkohol¬