Page 16 [16]
14 = ELEKES ZSUZSANNA
1.2. KÖZVETETT INDIKÄTOROK, MAKROSTATISZTIKAI ADATOK
1.2.1. A közvetett indikátorok általános problémái
A közvetett indikátorok körébe tartoznak azok a statisztikai adatok, intézmé¬
nyi nyilvántartások, amelyek önmagukban vagy különböző becslési módsze¬
rekkel alkalmasak a fogyasztás vagy a fogyasztásból adódó problémák méré¬
sére (Hartnoll, 1993).
Ezeknél az indikátoroknál két általános problémával kell számolnunk.
Az egyik a becslés alapjául szolgáló alapadatok belső érvényessége, azaz meny¬
nyire megbízhatóak az adatok (hogyan történik pl. a halálozási adatok regiszt¬
rálása, mennyire pontosan vezetik a kórházi nyilvántartásokat stb.). A másik
problémát elsősorban az jelenti, hogy ezeknek az indikátoroknak az alapján
a nyilvántartásba vétel kritériuma szerinti alkoholfogyasztókat tudjuk szám¬
ba venni. A különböző intézményekben nyilvántartottak száma két tényező¬
től függ. Az egyik tényező a minősítés, vagyis hogy hol, milyen környezetben,
milyen jogi vagy erkölcsi normák alapján, kit tekintenek alkoholistának, ki
az, akiről a jogszabályok, a környezet vagy az adott intézmény úgy ítéli, hogy
kezelésre, gondozásra vagy éppen büntetésre szorul. Az intézményi adatokat
befolyásoló másik tényező, az ellátóhálózat fejlettsége, illetve a problémához
való viszonya. Ahol nem a szükségleteknek megfelelő a hálózat, vagy éppen
kiépülőben van, vagy az intézmények attitűdje elutasító, az adatok nehezen al¬
kalmazhatóak a változás mérésére. Különösen fontos ennek figyelembevétele
Magyarországon, ahol az intézményi adatok legalább annyira tükrözik a há¬
lózat kapacitásának változásait, a probléma iránti változó figyelmet, mint a fo¬
gyasztás tényleges változását. A kérdés tehát az alkalmazott indikátorok külső
érvényessége, azaz hogy mennyire megbízhatóak azok a becslések, amelyeket
az adatok alapján a vizsgált jelenség elterjedtségének mérésére végzünk.
1.2.2. Az egy főre jutó fogyasztás
Az alkoholprobléma egyik legrégebben használt és legelterjedtebb indikátora
az egy főre jutó alkoholfogyasztás és az ezen alapuló becslés. Ennek alapján két
kérdést szokás vizsgálni:
1. Mennyire fejezi ki az egy főre jutó alkoholfogyasztás önmagában is be¬
csült adata a tényleges fogyasztást (belső érvényesség)?
2. Az egy főre jutó alkoholfogyasztás adata mennyire alkalmas arra, hogy
megbízhatóan következtethessünk a mértéktelen vagy problémás alko¬
holfogyasztás elterjedtségére, alakulására (külső érvényesség)?