Page 11 [11]
OCR Output

BEVEZETÉS

Magyarországon a túlzott alkoholfogyasztás a vezető egészségkárosító maga¬
tartások közé tartozik. Az alkoholfogyasztás jelentős szerepet játszik a hazai
rossz halálozási mutatókban és az elveszített egészséges életévek magas szá¬
mában (Vitrai-Bakacs, 2021). Az alkoholfogyasztást az egyénre és a környe¬
Zetre való veszélyessége miatt a WHO is a tíz legsúlyosabb rizikótényező közé
sorolja, és a legelterjedtebb rizikómagatartások közé tartoznak. Magyarország
nemzetközi összehasonlításban az alkoholprobléma által jelentősebb mérték¬
ben érintett országok közé tartozik.

A fentiek ellenére az alkoholprobléma csak alkalmanként, rövid idősza¬
kokra keltette fel a kutatók és a szakpolitikusok érdeklődését. Feltételezhető,
hogy az érdeklődés hiányának is köszönhető, hogy csak ritkán készültek olyan
kiadványok, amelyek szisztematikus áttekintést adtak az alkoholprobléma ha¬
zai méretéről, bemutatva a rendelkezésre álló statisztikákat és azok megbíz¬
hatósági és érvényességi problémáit. Ilyen statisztikai kiadványok készültek
a nyolcvanas években a Társadalmi Beilleszkedési Zavarok kutatási program
keretében, majd Rácz és Vingender állított össze egy adatgyűjteményt a főbb
addikciók hazai helyzetéről (Rácz-Vingender, 1999). Az évek során több al¬
koholstratégia is készült (ezek soha nem kaptak publicitást, és nem valósultak
meg), amelyeknek részét képezte az aktuális helyzetre vonatkozó fontosabb
indikátorok összegyűjtése és elemzése. Ilyenre utoljára 2013-ban került sor,
amikor az akkori Országos Egészségfejlesztési Intézet Országos Addiktológi¬
ai Centrum koordinálásával készült Alkohol-politikai szakpolitikai program
melléklete közölte az alkoholhelyzetet bemutató legfontosabb indikátorokat.

Kötetünk összeállításakor az volt a célunk, hogy egy olyan kiadványt ké¬
szítsünk, amely bemutatja az alkoholproblémát leíró statisztikai adatokat, fel¬
tárja azok megbízhatósági és érvényességi problémáit és korlátait, majd ezek
figyelembevételével bemutassa a hazai helyzetet. Elsősorban az elmúlt 30 év
változásaira szerettünk volna koncentrálni. A különböző forrásokból szárma¬
zó adatok azonban nem egységesen 30 évet ölelnek át. Ennek oka részben az,
hogy nem minden adat érhető el ilyen hosszú időszakra visszamenően, rész¬
ben pedig sokszor az adatgyűjtésekben bekövetkezett változások nem teszik