Page 199 [199]
indult, Gironde-ban éppúgy, mint az ország más tájain. 1828-ban, L. Bézout,
Vízi és szárazföldi utazások Gironde és Lot-et-Garonne megyében című munkájában
arról ír, hogy c Langon élete egészen felélénkül a piacnapokon, s intenzív ke¬
reskedést folytatnak itt az árusok : legfontosabb árucikkek a fa és a fehérbor 5.
Ebben a Sauternes-től alig néhány kilométerre található kisvárosban 1848 és 1906
között az évi vásárok száma 11-ről 22-re nőtt. Márpedig ezen vásárok vonzáskör¬
zete esetenként nagyon kiterjedt is lehet. Gironde megyében La Réole, Bazas és
Langon vásárait Bordeaux-ból, sőt nem ritkán egyenesen Párizsból érkezők is lá¬
togatják, az itt kínált termékek — például a bor — voltaképpen országos figyelemre
is szert tehetnek.
E kisvárosokban néhány vállalkozás arra specializálódik, hogy feldolgozzák a
helyben készült borokat, eddig elérhetetlen piacokat megcélozva ily módon. Ialán
a leghíresebb példa erre a Sauternes határában (Podensac-ban) épült, 1872 óta
működő likőrgyár, amelyet Paul és Raymond Lillet alapítottak. Itt készül, 1887
óta, x amikor is a filoxéra lecsengése után új életre kapott a bortermelés » a Kina¬
Lillet néven forgalmazott likőr. Márpedig ennek a kininalapú aperitifnek az ere¬
detiségét az alapjául szolgáló borok adják, jelesül azok a sauternes-iek, amelyeket
ökrökkel vagy lovakkal húzott szekerek egész sorával szállítottak az üzembe. Más
likőrgyárosok és pálinkafőzők szívesen vásároltak (ha nem is ipari mennyiségben)
a helyi borokból, különösen a kevésbé jó minőségűekből és különösen azokban az
években, amikor a termés túlzottan is bőséges volt.
Végül: a fogadók, kimérések, kávéházak és éttermek is kínáltak helyi borokat,
amelyeket így helyi vendégeik és az arra járó utazók egyaránt szívesen fogyasz¬
tottak. A borok hírnevének megalapozásához és terjesztéséhez így hatékonyan
hozzájáruló intézmények ismét csak a környék kisvárosaiban (és nem falvaiban)
voltak találhatók.
Végkövetkeztetések
Sauternais vidékén — hasonlóan más vidékekhez - a kisvárosok, úgy mint Preignac,
Barsac és Langon, látványosan különböznek a kizárólag mezőgazdasági jelleget
felmutatni képes falvaktól és mezővárosoktól (Sauternes, Bommes és Fargues).
Persze a kisvárosokban is szép számmal élnek mezőgazdasági termelők, ám ösz¬
szességében mégis figyelemre méltó szocio-professzionális sokszínűség jellemzi
ezeket az építészetileg is egyre városiasabb jelleget öltő helységeket. Az urbanizá¬
lódás folyamata nem szakítja ugyanakkor el a kisvárosok szőlőkultúrával, valamint
a bortermeléssel fenntartott kapcsolatát. Az itt működő kovácsok, patkolóková¬
csok, bognárok és kádárok napi kapcsolatban állnak a környékbéli szőlészekkel és
borászokkal, akik a vasárusoknál és fűszereseknél bonyolítják le beszerzéseiket. A
mezőgazdasági társaságok székhelyét, illetve a szakmai rendezvények és képzett
megyei szakemberek nyújtotta oktatás helyszínét szintén a kisvárosokban talál¬
197