Oldal 416 [416]
OCR
A négy utolsó fejezet jól tükrözi Szirmay királyhűségének és hazafiságának azt a kettősségét, amelyre már König György is rámutatott." Szirmay egész pályája s0rán királyhű volt; különösen II. Józsefért rajongott (főleg hogy ebben az évtizedben ívelt fel leginkább a karrierje), de az 1790-es évek Habsburg uralkodóival?" szemben sem mutatkozott kritikusnak. Ugyanakkor hazafiságát, hazaszeretetét, magyar nyelv és kultúra iráni szeretetét a Hegyalja-Ismertetés számos pontján kifejezésre juttatja, és erre szép példát nyújt az, ahogyan az 56. fejezetben kiáll a tokaji bor minőségéért: , ::. ezért tehát a jövőben is feddhetetlen magyarokként ragaszkodjunk nemzetünk és borunk ösi feddhetetlenseg£hez...” Ezt ma úgy mondanánk: a tokaji bor a nemzeti kulturális örökség részét képezi. V. Összegzés Szirmay sokoldalú művét sokféleképpen lehet mérlegre tenni. Közelítsük meg a pozitívumok és negatívumok szempontjából, és kezdjük a mérleg bal serpenyőjével, hogy tülessünk a „szepseghibäkon”. Szirmay nem mondhatö teljesen tisztakezű szerzőnek. A Hegyalja-Ismertetésnek egy kis részében, összességében néhány oldalnyi terjedelemben — az elején és még egy-egy pársoros részben — plágiumot követett el (nevezhetjük már így a 18. század vonatkozásában is), és volt hajlama arra, hogy elködösítsen fontos közvetítő forrásokat, s így a maga érdemének tüntesse fel bizonyos forrásegyüttesek megtalálását. Bél Mátyás, illetve a tokaji borról szóló 18. századi irodalom kapcsán láttuk, hogy Szirmay összességében kicsit kevesebbnek mutatta a korábbi szakirodalmat és eredményeit, így a saját eredményei még nagyobbnak, újszerűbbnek tűnhettek, tűnhetnek. Mindezek hibák ugyan, de nem kirívóak abban a korban. Felhozhatjuk még, hogy sokszor túl száraz, adatközpontú a stílusa, illetve hogy mindhárom tudományterületen elhanyagol bizonyos témákat, szempontokat, de ezek már nagyrészt a műfaji kötöttségekből vagy a kor tudományának korlátaiból eredő hiányosságok, és nem annyira a szerző hibái. Talán akkor is gondosabban dolgozhatott volna, és alaposabb átalakításokat, bővítéseket végezhetett volna, amikor a Zemplén helyrajzi-politikai ismertetéséből kivágta és kikerekítette a Hegyalja-Ismertetést. Mindezzel együtt is óriási teljesítmény a Hegyalja-Ismertetés, hogy a nagyobb megyeleírásokról ne is beszéljünk. Nyomtatásban az első részletes munka ez Hegyaljáról és szinte mindegyik településéről, és a Bél Mátyás-i kéziratnál is egy kicsivel részletesebb földrajzi tekintetben. Leginkább történeti szempontból végzett úttörő munkát szerzőnk: több évtizedes kutatómunka révén elképesztő mennyiségű adatot gyűjtött 2 Konic 1903, kiilondsen 50. König ambivalensnek látja ezt az attitűdöt, de azért számos példát látunk arra, hogy a korabeli nemesség összeegyeztethetőnek gondolta a Habsburg-hűséget és hazafiságot. 27 Magyar trónon II. Lipót és I. Ferenc. 414
