Seite 399 [399]
szerint nincs semmi biztos forrás az itteni szőlőművelésről e korai időkben. A 20. fe¬
jezetben négy darab, részben jezsuita oklevélgyűjteményekből (tehát igen megbízható
forrásból) származó oklevelet mutat be, amelyek mind azzal kapcsolatosak, hogy IV.
Béla (1235—70) korában ,olasz" telepesek jöttek és sok hegyaljai területet szőlővel
telepítettek be.? A 21. fejezetben a , formint" nevet is valamelyik , For" kezdetű olasz
város nevéből vezeti le (a latin , Forum" kezdetű városnevekből alakult ki Formia,
Forli stb.); mint írja, a Formia városból való eredeztetés mellett állt már a Debreceni
Grammatika (1795) is. Ma már tudjuk, hogy régen , olaszoknak" mondhattak minden
újlatin nyelven beszélő telepest, és valószínűleg vallonok jöhettek elsősorban, már
a 12. században; a , Formint" származása ma sem tisztázott, de kicsivel valószínűbb¬
nek tűnik a szó francia-vallon eredete, a , forment" szóból vagy származékaiból.?"
Mindezzel együtt igen jelentős Szirmay közlése, ma is a vallon betelepüléshez kötjük
a borvidék kialakulásának kezdeteit. A 23., 25. és 26. fejezetek meglátásai legalább
ennyire jelentősnek tűnnek: Szirmaynak további oklevelek és egyes történeti művek
alapján feltűnik, hogy a 16. századig a szerémségi borok voltak a leghíresebbek, és
csak 16. század derekától veszi át az elsőséget a hegyaljai borvidék, az újítások több
hulláma következtében." Ez is igaz, amennyire ma tudjuk; " Tokaj-Hegyalja azután
kezdett igazán felemelkedni, hogy a törökök elpusztították a szerémségi borvidéket.
Szirmaynak a szőlőtermesztés történetével kapcsolatos forrásfeltárásait és meglá¬
tásait akkor tudjuk majd alaposabban értékelni, ha magát a borvidék korai történetét
jobban ismerjük, nagyobb figyelem hárul rá a kutatásban. Szükséges lenne a korszak
történészeinek górcső alá venniük a Szirmay által hivatkozott, igen jelentősnek tűnő
okleveleket, és tisztázni azt a kérdést, hogy eme okleveleket ő helyezte-e először a to¬
kaji bor történetének kontextusába. Egyelőre úgy tűnik, hogy Szirmay úttörő munkát
végzett a tokaji bor történetének kutatásában. Az biztos, hogy ugrásszerű a fejlődés
e téren ahhoz képest, hogy a tokaji bor többi 18. századi szakírója vagy egyáltalán nem
foglalkozik a történeti szemponttal, vagy csak felületesen, kiegészítésképpen, mintegy
megágyazva a számukra fontosabb, borról vagy szőlőművelésről szóló fejezeteknek."
3. A tokaji borról röviden - tudós megállapításokban
és versekben
A Hegyalja-Ismertetés 11-17. fejezetei egy egységnek is vehetők mint a tokaji borról
és egy-egy, a borral kapcsolatos helyi hagyományról, versről szóló fejezetek. Szirmay
25 Ezt még részletesebben a Zemplén történeti ismertetése általa is hivatkozott 22. fejezetében fejti ki.
214 A furmintrél lasd Batassa 1991, 101-109; A vallon betelepülesröl pedig ibid. 27-30.
25 A 26. $ kulcsmondatai az újításokról: ,1560 körül elkezdték a szőlőket előbb háromszori kapálással
művelni"; ,1650 körül vagy nem sokkal azelőtt" kezdték az aszút különválasztani.
216 Lasd Batassa 1991, 31-33.
217 MAToLAI például a kiadott művében (1744, 10-11) a terület története vonatkozásában néhány 1550 utáni
kora újkori pusztítást említ csak meg, Fuker pedig, bár könyvében külön fejezetben tárgyalja a Geschichte
des Tokayer-Gebiirges (FuKER 1790, 40-48), läthat6an nem tud mit kezdeni a korábbi századokkal, és szinte
csak 18. századi eseményeket említ.
397