Oldal 305 [305]
OCR
A város különleges hegyekkel és nemes bort termő dűlőkkel büszkélkedik. A legmagasabb a Magas-hegy, azt, hogy ez egykor tűzhányó volt, a krátere és a körülötte lévő láva is elárulja. Ezt a csúcsán kifeszített sátort formáló Sátor-hegy követi, amelyből kisebb vár kinézetű dombok emelkednek ki. A többi hegy és dombok: a Vár-hegy, a Szár-hegy, a Bányai-, a Fekete-hegy, a Köves-hegy, a Boglyoska, a Veresharaszt, a Tompa, a Meleg-ódal, a Néma-hegy és a Cepre. Ezekből üde források törnek elő. Közülük a legfőbb, legüdítőbb forrás hírében járó a Berzsik a vásártéren, amely föld alatti csatornákon vezetve a főutcán, a vármegyeháza előtt csobog. A másik a Zsólyomka-forrás a Magas-hegy aljában, ahol a bájos völgyben mindkét oldalról házsorok fogják közre a fülemülék énekéről elnevezett Fülemile utcát. A harmadik a Komló-kút a szántóföldek között sík vidéken. A negyedik a Szár-hegy alatt, az ötödik a Köves-hegy lejtői alatt van; a hatodik a Néma-hegy alatt a Szent János-kútja, amely onnan kapta a nevét, hogy az Szent János születésének ünnepe után kiszárad. Az egész környék legnépesebb vásárait tartják itt virágvasárnap, Sarlós Boldogasszony, Szent Egyed? és Szent Imre?" ünnepein. A város pecsétjén a W betű és az 1505-ös évszám látható. A város közelében három szállás található: a Néma, ahol egy vendégfogadó is van; az Ungvár, amely messziről külön város benyomását kelti, azonban csak a laza sziklába vésett pincék, felettük pedig a lakók betérésére és poharazgatására kialakított présházak vannak; a harmadik, kissé távolabb eső szállás a Hosszúláz, amelyet II. József császár sváb telepesekkel népesített be, és amely már a várostól külön birtokot alkot. Az 1702. évben Rákóczi Ferenc a Ronyva patak folyásánál egy új utcával növelte avarost, és mivel azt a Noz. bisz. 726. fejezetében említett, Palotásnak nevezetttestőrsége lakóhelyéül szánta, a lakók Palotás utcának mondták, Rákóczi azonban születési helyéről Borsiszernek nevezte el, a Irautsonnak szóló adományozásban is így szerepel fentebb az 51. fejezetben. Mikor Rákóczi 1711-ben elmenekült, az épületeket a földdel tették egyenlővé, hogy a testőrségének még az emléke se maradjon fenn, amikor pedig a romok között cigányok alakították ki a házaikat, Cigány utcának kezdték el nevezni. De mivel napról napra növekedett az előkelő lakosok száma, és díszesebb épületeket is emeltek itt, a várossal egyesített utca mind a régi, mind az újabb elnevezését elveszítette. MI: is csupán azért idéztük itt fel, hogy a Trautsonnak szóló adománylevélben szereplő Borsiszer utca elnevezésének eredetét és annak névváltozását megvilágítsuk. Nagy dicsőségére szolgál a városnak az is, hogy a haza és korunk leghíresebb költőnője, Molnár Borbála itt született és nőtt fel. Molnár Borbála munkáji? címen magyarul írott versei — akár elméjének élességét, akár költői művészetét nézzük — olyan kiválóak, hogy méltán válnak az egész nemzet dicsőségére, hogy nemcsak a franciák, az angolok és az olaszok, hanem mi, magyarok is ilyen kiváló tehetségű és ízlésű hölggyel dicsekedhetünk. 355 Július 2. 56 Szeptember 1. 357 November 5. 358 Első kiadás: MOLNÁR 1793. 303
