Oldal 302 [302]
OCR
legrégebbinek, mert miután a remeték első, Baranya megyei, patacsi kolostorát, amelyet Bertalan pécsi püspök emelt 1215-ben, a törökök 1526-ban feldúlták, az újhelyi kolostornál nem maradt régebbi. Ezt ugyanis II. András király alapította 1221-ben, amikor Patakon tartózkodott, az Újhely város melletti pusztában, amelyet a templomtornyáról Ihurunynak mondtak. A tatárok által 1241-ben lerombolt kolostort IV. Béla állította helyre 1252-ben, miután az atyáknak adományozta Petrahó birtokot (lásd fentebb az 50. fejezetben). Az 1258-ban alkalmasabb helyre költöztették a kolostort, és az atyáknak adták a város mögötti erdős pusztaságot, amelyet aztán telepesekkel népesítettek be, most Barátszer ennek a városrésznek a neve. 1312-ben I. Károly, 1350-ben I. Lajos király megerősítették ezt, az 51. fejezetben említett János comes pedig két, Long-erdőben lévő halastóval, a Barát-tóval és a Kassa-tóval gyarapította az alapítványt. (A rend levéltárából.) Az 1506. évben Buttkay Mihály tolcsvai szőlőket, 1509-ben toronyai Kovács Lőrinc szintén egy szőlőt, 1510-ben Varjú Orsolya pedig egy kelecsényi telket adományozott az atyáknak. Az 1530. évben a toronyai szőlőből Drágffy Gáspár, az újhelyi kolostorból és a petrahói birtokból pedig Perényi Péter űzte ki az atyákat. Az 1560. évben, mivel Miksa császár jóváhagyta, hogy plébániatemplomot azzal a feltétellel át lehet engedni a protestánsoknak, ha cserébe a pálos atyákat is visszavezetik a kolostorukba, Perényi Gábor visszaköltöztette őket. Az 1603. évben a Bocskai hívei elűzték őket, javaik az ország kincstárába kerültek. Az 1610. évben ismét visszakapták a kolostort és a javaikat. (Noz. hisz. 378. fejeze#8 és az 1613. évi törvény 2. cikkelye.) Az 1626. évben Alaghy Menyhért gróf a templomukat helyreállította és főoltárral látta el. (Nor. hist. 437. fejezete.°*”) Az 1665. évben a kolostor Skotniczky Alfonz vikárius alatt jelentősen gyarapodott. Somogyi Ferenc leleszi prépost gazdag felszerelést, Pesthy özvegye egy udvarházat és egy kertet ajándékozott a kolostornak. Rákóczi György özvegye, Báthory Zsófia és fia, Ferenc azokért a sérelmekért kárpótlásul, amelyeket a pataki uradalom birtokosai okoztak a kolostornak, átengedte neki Kiszte falut, Komár pusztát és egy udvarházat Barancson, a Várallya és az Oremus szőlőket egy újhelyi telekkel együtt. Az 1672. évben a kolostort a Szent Egyed-ünnepi szokásos búcsú idején lázadó magyarok támadták meg és fosztották ki. Az 1674. évben Csepellényi György atya romlatlan testét, akit a lázadó hazai polgárok gyilkoltak meg 1672-ben," a farmosi?"" temetőből kiemelték, és a Rákóczi által az eset örök emlékezetére épített kápolna kriptájába temették el tiszteletteljesen azzal a felirattal, amelyet Benger Miklós az Annalium eremi-coenobiticorum ordinis te 348 SZIRMAY 1804-ben 379. §. 349 SZIRMAY 1804-ben 438. §. 350 1674-ben szenvedett vértanúságot. 351 Egerfarmos. 300
