Oldal 302 [302]
legrégebbinek, mert miután a remeték első, Baranya megyei, patacsi kolostorát, ame¬
lyet Bertalan pécsi püspök emelt 1215-ben, a törökök 1526-ban feldúlták, az újhelyi
kolostornál nem maradt régebbi. Ezt ugyanis II. András király alapította 1221-ben,
amikor Patakon tartózkodott, az Újhely város melletti pusztában, amelyet a temp¬
lomtornyáról Ihurunynak mondtak. A tatárok által 1241-ben lerombolt kolostort
IV. Béla állította helyre 1252-ben, miután az atyáknak adományozta Petrahó bir¬
tokot (lásd fentebb az 50. fejezetben). Az 1258-ban alkalmasabb helyre költöztették
a kolostort, és az atyáknak adták a város mögötti erdős pusztaságot, amelyet aztán
telepesekkel népesítettek be, most Barátszer ennek a városrésznek a neve. 1312-ben
I. Károly, 1350-ben I. Lajos király megerősítették ezt, az 51. fejezetben említett János
comes pedig két, Long-erdőben lévő halastóval, a Barát-tóval és a Kassa-tóval gyara¬
pította az alapítványt. (A rend levéltárából.)
Az 1506. évben Buttkay Mihály tolcsvai szőlőket, 1509-ben toronyai Kovács Lő¬
rinc szintén egy szőlőt, 1510-ben Varjú Orsolya pedig egy kelecsényi telket adomá¬
nyozott az atyáknak.
Az 1530. évben a toronyai szőlőből Drágffy Gáspár, az újhelyi kolostorból és a pet¬
rahói birtokból pedig Perényi Péter űzte ki az atyákat.
Az 1560. évben, mivel Miksa császár jóváhagyta, hogy plébániatemplomot azzal
a feltétellel át lehet engedni a protestánsoknak, ha cserébe a pálos atyákat is visszave¬
zetik a kolostorukba, Perényi Gábor visszaköltöztette őket.
Az 1603. évben a Bocskai hívei elűzték őket, javaik az ország kincstárába kerültek.
Az 1610. évben ismét visszakapták a kolostort és a javaikat. (Noz. hisz. 378. fejeze¬
#8 és az 1613. évi törvény 2. cikkelye.)
Az 1626. évben Alaghy Menyhért gróf a templomukat helyreállította és főoltárral
látta el. (Nor. hist. 437. fejezete.°*”)
Az 1665. évben a kolostor Skotniczky Alfonz vikárius alatt jelentősen gyarapodott.
Somogyi Ferenc leleszi prépost gazdag felszerelést, Pesthy özvegye egy udvarházat és
egy kertet ajándékozott a kolostornak. Rákóczi György özvegye, Báthory Zsófia és
fia, Ferenc azokért a sérelmekért kárpótlásul, amelyeket a pataki uradalom birtokosai
okoztak a kolostornak, átengedte neki Kiszte falut, Komár pusztát és egy udvarházat
Barancson, a Várallya és az Oremus szőlőket egy újhelyi telekkel együtt.
Az 1672. évben a kolostort a Szent Egyed-ünnepi szokásos búcsú idején lázadó
magyarok támadták meg és fosztották ki.
Az 1674. évben Csepellényi György atya romlatlan testét, akit a lázadó hazai pol¬
gárok gyilkoltak meg 1672-ben," a farmosi?"" temetőből kiemelték, és a Rákóczi
által az eset örök emlékezetére épített kápolna kriptájába temették el tiszteletteljesen
azzal a felirattal, amelyet Benger Miklós az Annalium eremi-coenobiticorum ordinis
te
348 SZIRMAY 1804-ben 379. §.
349 SZIRMAY 1804-ben 438. §.
350 1674-ben szenvedett vértanúságot.
351 Egerfarmos.
300