Page 290 [290]
OCR
»VnI trInoqVe Deo, IoannI a Matha, feLICI a VaLols, Vtpote sVIs patronis reLI glosVs orDo sanCtae trInItatls e plorVM obLatlonIbVs ereXIt.” (Az egy és hármas Istennek, Mathai Jánosnak, Valois Félixnek mint partfogdiknak a Szentháromság szerzetesrendje kegyes emberek felajánlásaiból emelte.) A pataki ferences kolostor a többi kolostornál jelentősebb volt, mivel kusztódia volt, azaz meghatározott számú kolostor és testvér az ő irányítása alatt állt. A pataki kusztódiához tartozott a pataki, a szántói, a cékei, a sóvári és a homonnai kolostor, ezekben 1525-ben 95 volt az atyák száma. A rend Annalesének?? 29. oldala szerint ekkor Magyarországon 10 ilyen kusztódia volt, a kolostorok száma 73, az atyák és a testvérek száma 1473 volt. 1527-ben Jubilate vasárnapon a sárospataki kolostorban tartották a tartományi káptalant, ahol a vokális atyák egyöntetű egyetértésével ismételten Pécsváradi Gábort választották meg tartományfőnöknek, jóllehet már éltes korú volt; ő volt a sorban az ötödik tartományfőnök. (A rend Annalesének? 27. oldala.) A sárospataki Szent Anna-kolostorban elő apácák alapítványához tartozott 1391ben a toronyai birtok fele. (Zemplén vármegye levéltára 204. fasciculusának 597. számú irata.) 1556-ban Ferdinánd király beleegyezett, hogy Viczmándy Mátyás és Ihorda Zsigmond a sárospataki apácák Csernahónak nevezett birtokát elfoglalhassák. Továbbá 1560-ban ugyancsak Ferdinánd király megerősítette, hogy Ihorda Zsigmond a Zemplén vármegyei csernahói birtokot, amely egykor a sárospataki várban élő klarissza apácákhoz tartozott, ugyanezen rend nagyszombati kolostorában élő apácáival kötött egyezség alapján birtokolja. (Kaprinay kéziratai 23. kötetében a 20. és 23. oldalak.) A Not. hist. 174. fejezetében*™* bemutattuk, hogy Patakon már a mohácsi vész előtt is működött egy iskola, amelyet aztán Perényi Péter 1531-ben az evangélikusok iskolájává tett, a fia, Gábor pedig biztos jövedelmekkel gyarapította. Az akaratát II. Miksa császár? is helyénvalónak ítélte meg, miként az az 1662. évi országgyűlés jegyzőkönyveiből kiderül. Végül Lorántffy Zsuzsanna az 1658. október 30-án Patakon hozott végrendeletében a királyhelmeci és dobóruszkai javak jövedelmeit ugyancsak erre a pataki iskolára hagyta. (Zemplén vármegye levéltára C. locusának 435. számú irata.) Ez az iskola Báthory Zsófia támadásai miatt 1672-ben Erdélybe, Gyulafehérvárra költözött. 1683-ban aztán visszaköltözött Patakra, 1687-ben újból, második alkalommal is helyet változtatva Göncre ment át, ahonnan 1695-ben Kassára költözött, 302 FRIDRICH 1759. 303 FRIDRICH 1759. 304 SZIRMAY 1804-ben 175. §. 305 1662-ben nem II. Miksa, hanem I. Lipót volt a magyar király és német-római császár. 288
