Page 274 [274]
OCR
47. § Erdőbénye falu Erdőbénye falu egy minden irányból hegyekkel körülvett sík vidéken fekszik, a nevét is innen kapta. 559 hold a szántóföldje, a szőlők talaja mindenhol annyira köves, hogy csak a legerősebb kétágú kapával művelhető, a szántóföldje ugyan laza talajú, de sovány és búzát nem ad, ám nemes bort terem, kaszálni is csak a hegytetőkön lehet, ezek azonban nyáron kiszáradnak. Az épületek közül a Szent Györgynek szentelt, a katolikusok használatára szánt templom emelkedik ki, de a helvét hitvallásnak is van itt imaháza, ugyanis az itt lakók, akik magyarok, ehhez a két valláshoz tartoznak. Az 1604. évben kaszaházi Joó János királyi személynök birtokában volt, akiről Istvánffy azt írja a 33. könyvében, hogy jószágvesztésre ítélték és a bécsi vár tornyába lett bebörtönözve. Az 1630. év után a pataki várhoz csatolt birtok a Rákócziak birtokába került. Az 1700. évben Rákóczi Ferenc a Stegnereknek adta zálogba. Jelenleg a Szirmay nemesek családjának?" a hitbizományához tartozik, de a Barkóczy grófoknak és a Jósa nemeseknek is vannak itt udvarházaik. Ezek a fő bortermő dombok: a Tolcsva-, a Verőmály-, az Öszvér-, a Mulatöhegy-, a Väarhegy-dülö. Ez utóbbin találhatók a 46. fejezetben említett vár romjai. Ezekről a lejtőkről több forrás is fakad, közülük kettő nevezetesebb. Az egyik a Redneknek mondott, amelynek a vize salétromos, kék színű és gyógyfürdőként használják. A másik Szemgyógyítónak elnevezett timsós forrás, amely gyógyítólag hat a szemekre. A többi nem annyira a gyógyászatban, hanem inkább a szőlőmunkások szomjának csillapításában bizonyul hasznosnak. A falu mellett van még a Kisbénye szállás, ahol egykor egy másik falu állt, miként az VI. Károly Irautson hercegnek 1720-ban tett királyi adományából kiderül. 48. § Zsadány falu Arbona-Zsadány"" falu az Arbona és Zsadány patakokról kapta a nevét, amelyek a zsadányi hegyen erednek, és onnan folynak keresztül a falun és ömlenek a Bodrogba. A földje gyümölcsöket és kiváló bort terem, a szántóföldje 313 hold, kaszálói a Bodrog partján vannak. A lakói magyarok, római és görög katolikusok és helvét hitvallásúak, a tolcsvai plébánia filiája. Az 1321. évben két külön, mára már egyesült birtokot jelentett, Orbont és Zsadányt. Marcell és Juche birtokolták, akik vérük hullatásáért kapták meg IV. Béla királytól, miként arról a következő, ezen birtokok határait is leíró és a pataki domonkos atyák kolostoráról is említést tevő oklevél tanúskodik: , Felséges urának, Károlynak, Isten kegyelméből Magyarország méltóságos urának az egri egyház káptalana etc. Megkaptuk felséged azt tartalmazó levelét, hogy küldjük 236 A 18. század végén Szirmay Ádám volt a birtokos (BARTA 2009, 280). 37 Arbona (Arbonya) és Zsadány falvak egyesüléséből jött létre Arbona-Zsadány, amelyet a 18. század végére Bodrogzsadányra kereszteltek át; végül Bodrogzsadány és Sára egyesüléséből jött létre Sárazsadány. 272
