Page 267 [267]
Végül hazai belső mozgalmak alatt annyira elpusztult, hogy még 1732-ben is csak
a romos templom falmaradványait, a szántóföldeket és mocsaras réteket lehetett belőle
látni, ebben az időszakban a Mádra kirendelt külön vezető és a zombori szőlőhegy
gondnokai gondoskodtak róla.
Úgy tűnik, hogy a telepeseknek már a mi korunkban történt betelepítésével
némiképp visszanyerte egykori jó hírét.
Az Aspremont, a Károlyi, az Andrássy és a Ráday grófok, az Orczy bárók és
a Péchy, a Fáy, a Patay, a Szepessy, a Way, a Bernát, a Mudrány, a Prámer, a zsujtai
Zichy, a Marzsó, a Kovács, a Vásáry, a Bajory, a Szabó, a Csengery, a Dombrády,
az Uza, a Matyasovszky, a Szemere, a Nagy, a Nézay, a Radvány, a Krémer és
a Pulszky nemesek birtokolják.
Első osztályú szőlőtermő dűlők: a Csajka-, a Hangács-, a Virginás-, a Lajos-,
a Zombori-Király- és a Disznókő-dűlő.
Másodosztályúak: a Messzelátó-, a Galambos-, a Kereknémahegy-, a Csákány-,
a Nagyköves-, a Felbér-, a Bokond- és a Borkút-dűlő.
Harmadosztälyü: a Hegymegy-, a Harcsa-, a Kőporos-, a Kishangács- és
a Makkos-dülö.
Ezekből a dombokból fakad a kristálytiszta Harcsakút-forrás9! és a Takta
folyóba folyik.
41. § Bodrogkeresztúr mezőváros
Bodrogkeresztúr mezővárosa, hogy meg lehessen különböztetni a többi országban
található Keresztúrtól, a Bodrog folyóról — amelynek a partján fekszik — kapja a meg¬
különböztető nevét. 727 hold szántóföldje van, a többi részén a dombokon szőlők,
a Bodrog partján kaszálók vannak, a talaja termékeny. A telepesei magyarok, római
és görög katolikusok és helvét hitvallásúak, mindegyik gyülekezetnek külön imahelye
van, a római katolikusok temploma a Szent Kereszt megtalálására van felszentelve.
Az 1408. évben a Gara törzzsel megegyezö Keresztüry csalädhoz tartozott (Nor.
polit. 118. fejezete.). Az 1637. évben még élt ebből a családból a nemesek vonalán
Garay Ferenc, aki a vármegye szolgabírája volt, és Bodrogkeresztúr városában volt
egy nemesi udvarháza (Zemplén vármegye levéltára 212. fasciculusának 420. számú
irata), amelyet még ma is Garay-kúriának neveznek.
Az 1603. évben Rudolf császár Rákóczi Zsigmondnak adta zálogba.
Az 1606. évben Bocskai István a bécsi tárgyalás engedélyénél fogva megváltotta és
a tokaji várhoz csatolta.
Az 1589. és az 1617. évben nyomda is volt itt, miként az az itt nyomtatott művekből
is kiderül. Ezek a művek: Majestatis Hungariae aquila a Christophoro Lakner edita
typis excusa Bodrog-Kereszturini apud Emericum Farkas anno 1617 IMagyarország
204 A nyomtatvänyban Hasca-küt,; Az 1803-as megyeleiräsban (Szırmay 1803, 158) is helyesen, , Harcsakút"¬
ként szerepel.
265