OCR
szétszéledtek és eltűntek, elhagyatott puszta volt mindaddig, míg Irautson herceg 1754-ben svábok köréből hozott új telepesekkel ismét be nem népesítette. A Trautson hercegek férfiágának megszakadása miatt a királyi kamara birtokában van, de itt van még a Melczer nemesek külön udvarháza. Valamennyi szőlőtermő dűlőnek Rátkai-szőlőhegy a neve, kivéve a Melczer családhoz tartozó dűlőt, az Istenhegyet. 39. § Mád mezőváros Mád mezőváros egy délről nyitott, másfelől szőlőtermő dombokkal körülvett kies völgyben fekszik, a völgy közepén egy patak folyik északról és Bécs-ere mocsárba ömlik. 838 hold a szántóföldje, a talaja a sík részen kövér, főként búzát terem, a földje a dombokon fehéres sárga, morzsolható vöröses kővel kevert. A hely lakói magyarok, római és görög katolikusok, valamint helvét hitvallásúak, ennek a három felekezetnek templomai is vannak. Az 1591. évben a Tállya várhoz tartozó mezővárost Alaghy Ferenc birtokolta, miként fentebb a 36. fejezetben található. Az1596. évben Rákóczi Zsigmond lett a város ura Alaghy Judittal között házassága révén és Rudolf császár adományából, miként fentebb a 36. fejezetben található. Az 1620. évben gróf Alaghy Menyhért birtokában állt, majd pedig miután férfiágon neki magva szakadt, 1633-ban Rudolf adományozásának említett jogán Rákóczi Zsigmond fiai foglalták el. (Noz. bisz. 437." fejezete) Az 1670. évben Széchényi György kalocsai érsek a reformátusok lelkészét vértes katonák segítségével kidobatta innen." Hungaria et Transylvania, ? 748. oldal.) Az 1715. évben, miután II. Rákóczi Ferencet pártütés miatt elítélték, a királyi kincstár birtokába került. Végül a város negyed részét zálog jogcímén a Klobusiczky grófok családja birtokolta. Jelenleg a város felét nagyanyjuk, Rákóczi Julianna öröklési jogán az Aspremont grófok, az egyik negyedét a Szirmay grófok, "?" a másik negyedét pedig a Orczy bárók birtokolják. Van még hét szabad udvarház:"" 1. a Makovica nevezetű, amely (Lampe, Historia ecclesiae reformatae in hajdan egy Zangusko nevű lengyel hercegé volt, most azonban már a királyi kamara a tulajdonosa; 2. a Hegyieké; 3. a nagytolcsvai nemeseké; 4. a Szentiványi grófoké; 5. a korponai Miskolczyaké; 6. Splényieké; 7. a katolikus plébánosé. Továbbá a Gönczy, a Tolnay és a Prámer és más nemesek is lakják még a várost. Ezek az első osztályú szőlőtermő dűlők emelkednek: a Percehegy-, a Nyúlászó-, a Makovica-, a Szenttamás-, a Kővágó-, a Bacskai-, a Királyhegy- és a Becsek-dűlő. 196 SZIRMAY 1804-ben 438. §. 197 Fentebb, Tállya leírásában (36. §) is szerepel ugyanez az adat. 98 LAMPE 1728. 19 A 18. század végén Szirmay József, a család borsod megyei (grófi) ägäböl (Orosz 2020, 204-205). 20 Olyan nemesi kúria, amelyre a mezőváros földesurainak joga nem terjed ki. 263