Oldal 231 [231]
OCR
velését azután a ÍV. Béla király által az Olaszi faluba és Patak és Olaszliszka mezővárosokba telepített itáliai telepesek nemcsak újrakezdték, hanem itáliai szőlőkkel újonnan is betelepítették azokat. Az ott bemutatott oklevél arról is szól, hogy ezek a kolóniák a venetói területekről jöttek. Az oklevélben a sárosi ispán, Ciprián IV. Béla parancsára 1252-ben a venétek határterületeit kettéosztotta , Olaz" és , Potok" között. Itáliaiaknak és latinoknak is nevezik őket, vagy azért, mert Velence birtoka ÉszakItália részét képezte, vagy pedig azért, mert Itália más részéről is érkeztek, ezért is nevezi ugyanezen király Olaszliszka mezővárost az itáliaiak földjének azzal az oklevéllel, amellyel , hogy a saját és a néhai király, a boldog emlékű Kálmán, utód nélkül távozó szeretett fivére örök lelki üdvéről gondoskodjék, a közvetlenül hozzá tartozó Lizka-olozy foldet (miként Wagner Karoly az Analecta Scepusii sacri et profani 1. részének" 303. oldalán nevezi, az itáliaiak és latinok földje) és Potokon egy szőlőt egy házhellyel együtt örökre a szepesi Szent Márton-egyháznak adományozza" az 1248-ik évben. Ezt a kiváltságot, amely a kunok és ujgurok (akikről a tudós Katona István úgy véli, hogy nogaji tatárok voltak) támadása során elveszett, 1290-ben III. András újítja meg. Mind a Nor. bisz. 22. fejezetében említett királyi összehívó parancsból, mind az előbb idézett oklevél szavaiból (,a közvetlenül hozzá tartozó földet"), mind pedig abból, hogy egy másik oklevél, amellyel ugyanezen Béla király , a lelke gyógyulására és üdvére a thurunyi,” Szent Ágoston reguláját valló testvéreknek négy vincellér telkét adja ajándékul Potok és Oloz falvak között" az 1257. évben (Kaprinay István a Historia diplomatica"? 203. oldalán), királyi vincelléreknek nevezi őket, nyilvánvaló, hogy ezeket a kolóniákat szőlőművelés végett alapították, mégpedig maga a király. Végül pedig hogy nagyobbrészt újonnan lettek telepítve, azt az ország elpusztítása is indokolja; már csak emiatt is újra kellett volna ültetni a teljes három éven át nem is művelt szőlőket, de világosan tanúskodik erről V. Istvánnak, IV. Béla fiának az az oklevele, amellyel minden adó tizedét, bárki szokta is azt behajtani, az egri püspöknek adja. Zemplén megyéről pedig ez olvasható az 1271-es évnél Batthyány Ignác gróf kézirataiban: , Továbbá a bor tizedét, ahol a szőlők nem sokkal ezelőtt lettek telepítve vagy lesznek telepítve a jövőben, a püspök vagy a káptalan tizedszedői róják majd ki." 21. § A szőlők fajtájából levont bizonyságok A Not. hist. 22. fejezetében főként az alapján állítottuk a tokaji szőlők fajtájáról, hogy az itáliai, hogy ezek a szőlők természetükben és fajtájukban igen eltérnek a Magyarországon telepített más szőlőktől, továbbá hogy az ezek művelésére létrehozott kolóniák Itáliából lettek idetelepítve, végül pedig hogy a hegyaljai szőlők egy bizonyos fajtáját még ma is rumonyának avagy romanának hívják, sőt hogy a formintnak mondott 70 WAGNER 1774. 7 Valószínűleg a turóci premontrei prépostság. 7? A kiadványban Histor. Dipl. a rövidítés; valójában a Hungaria Diplomatica 2. részének (Kaprinay 1771) 205. oldalán van az, amire Szirmay hivatkozik. 229
