Oldal 217 [217]
alá, azért tagadta, hogy táncolt az ördögökkel, mert már éltesebb korú. A megyei jegy¬
ző, Keresztes Ferenc, aki tréfás férfiú volt, az idős leányzó vizsgálatához ezt az adomát
füzte: Negyvenesztendös leánnyal már az ördög sem akart táncolni!" A keleti és a nyugati
része közepes minőségű bort terem, jóllehet itt is kitűnik a Melegódal és az Aranyas
lejtő. A legjobb termést a Mézes-málénak nevezett déli rész hozza. Az északi részen
termő borok gyengébbek. A csúcsán a talaj köves, a közepétől az aljáig porhanyós és
morzsolható, homokkal, kaviccsal és agyaggal kevert. Belül a felszíne alatt az egész
hegy sziklás, hat forrás van rajta, három Tokajnál és ugyanannyi Tarcalnál.
2.8 A hegyaljai hegyek
A Tokaji-hegyet más bortermő, Hegyaljának mondott hegyek követik, amelyek Bod¬
rogkeresztúr mezővárosától húzódnak északra, és egy karjukkal nyugat felé nyúlva
Zombor, Mád, Tállya mezővárosok vannak a lábaiknál, a másikkal pedig keleti irányban
folytonos sorban Kisfalud, Szegi, Erdőbénye, Liszka, Tolcsva, Vámosújfalu, Zsadány,
Sára, Olaszi, Petrahó, Patak, Ardó falvaknak és mezővárosoknak adnak helyet egészen
Sátoraljaújhelyig. Ez utóbbiban a Magos-hegy azért nevezetesebb a többinél, mert
a kráter és a körülötte nagy mennyiségben található láva arról tanúskodik, hogy ez egy¬
kor tűzhányó volt. Ezeket a hegyeket csak egy völgy választja el a Tokaji-hegytől, hogy
a boruk minden különbség nélkül hasonló dicsőségre tegyen szert. A különbségükről
éppúgy, mint a felsorolásukról a megfelelő helyeken még lesz szó, az őket alkotó föld
tulajdonságáról pedig a tudós Dercsényi János, a vármegye rendes orvosa hozzáértően
értekezett a tokaji bor forrásáról" nemrég, 1797-ben kiadott kis műve mellékletében."
3. § A hegyek belső összetétele
Dercsényi arról értekezik, hogy ezek a hegyek legnagyobbrészt kovaföldből tevőd¬
nek össze. Ezért a tolcsvai hegyek gazdagok jáspisokban és a cseh gyémántoktól alig
különböző kristályban, a Iokaji-hegy oldalában pedig gránátokat ásnak ki, Pataknál
pedig — igaz, kicsiny méretűeket — rubinokat gyűjtenek. Tolcsva mezővárosnál pedig
arany- és még ezüstérere utaló jelek vannak, de nem éri meg kitermelni, miként erről
még Tolcsva mezőváros leírásánál szót fogunk ejteni.
Említésre méltó Ferenczy Jánosnak, Vámosújfalu jegyzőjének felséges Mária Terézia
császár- és királynőhöz 1752-ben anyanyelvünkön írott levele a tolcsvai területen talált
jáspisokról, amelyet a Zemplén vármegye levéltára 43. jegyzőkönyvének 312. oldala
tartalmaz, és amelyet a királyi kancellária visszaküldött a vármegyének. Ebben a jegyző
° A nyomtatvänyban Szirmay dölt betűvel emeli ki a magyar nyelvű idézeteket; e fordításban hasonlóképpen,
dőlt betűvel fogjuk jelölni az eredetiben is magyarul szereplő idézeteket.
7 A , forrás" itt mint borászati szakkifejezés szerepel (effervescentia), a , forrásáról" (Gáhrung) az utolsó szava
mind a német, mind a magyar Dercsényi-mű címének.
§ A német mű (DERCsÉNYI 1796) magyar fordítása év nélkül, 1796-ban vagy 1797-ben jelent meg: DERCSÉNYI
[é. n.]. A fordításában a 91-106. oldalon található melléklet címe: ,Geognostica vagy a föld természeti
tulajdonságait kimagyarázó Tóldalék".
215