Oldal 216 [216]
Előszó
Amikor a Zemplén vármegye történelmi, politikai és helyrajzi ismertetését? állítottam össze,
barátaim gyakran kérleltek, hogy, amíg a művem átmegy az udvari cenzúrán, a közér¬
deklődésre való tekintettel legalább a zempléniek borairól és bortermő helyeiről szóló
feljegyzéseimet adjam ki külön kivonatban. Engedtem a barátaim óhajának, és azok¬
nak a bortermő hegyeknek és helyeknek az ismertetését, amelyek a tokajiak, avagy
amiként hívják őket, a hegyaljaiak közé tartoznak, közkinccsé teszem. És hogy a köz
javára legyek, gazdasági kérdésekkel gyarapítom, de hogy ne legyek terjedelmes, az
iratok tömegéből, amelyekhez sokszor folyamodtam, csak keveset közlök, a jóindulatú
olvasó megvidámítására pedig olykor borászok tréfáit és borainkról szóló közmondá¬
sokat csempészek a szövegbe. Üdvöz légy, jóindulatú olvasó, és légy kegyes hozzám!
Kelt falvamban? 1798. március 19-én.
Szirmay Antal
1. § A Tokaji-hegy
Zemplén megye bortermő hegyeinek leírását a legelőkelőbbel, mégpedig az egész föld¬
kerekségen a legjobb hirtivel, a Tokaji-heggyel kezdjiik. Noha jogosabb lenne ezt Tar¬
cali-hegynek nevezni egyrészt a nyugati lábánál fekvő Tarcal mezővárosról, másrészt
mivel a Pannóniát elfoglaló öseink is igy neveztek el a legserenyebb vitezröl, Tarcalröl,
miként azt Anonymus, Béla király jegyzője nyomän a Nor. bisz. 7. fejezetében bemu¬
tatjuk. Anonymus 16. fejezete így szól: , Ekkor Ond, Rettel meg Tarcal,* miutän az
erdőn áthaladtak, a Bodrog folyó mellett lovagoltak; majd mintha pályadíjért futottak
volna, sebes vágtában nyargaltak fel egy jó magas hegynek a csúcsára. A másik kettőt
maga mögött hagyva Tarcal, a serény vitéz ért fel elsőnek a hegyoromra. Ezért a hegyet
attól a naptól kezdve mostanáig Iarcal hegyének nevezték. A három úr a hegy csúcsá¬
ról, ameddig csak a szem ellát, körös-körül megszemlélte a földet; kimondhatatlanul
meg is szerette azt, és mindjárt azon a helyen, pogány szokás szerint, egy kövér lovat
ölve le, nagy áldomást csapott." Két mezőváros, Tokaj és Tarcal között magasodik,
magányosan emelkedik ki a sík vidékből, karjait sokféle irányba nyújtja le a lejtőkön,
így a szőlőknek alkalmas otthont nyújt. A fele magasságáig csupa szőlő fedi, feljebb
meredek, a csúcsán domború és kopasz, ezért is kapta a Kopasz-tető nevet. A nép azt
beszéli, hogy esténként boszorkányok szoktak ott gyülekezni és táncolni. A megye
levéltárában található egy 1703-ik évi úgynevezett köztiszti eljárás avagy bírói per az
ott táncoló boszorkányok ellen. Amikor egy negyvenéves menyecskét vetettek vizsgálat
? Szirmay a két megyemonográfiáját (SZIRMAY 1803, 1804) eredetileg egyetlen mű két részének gondolta el,
ennek a közös címéről van szó. Lásd a tanulmány I. részét.
3 Veke (ma Vojka).
* A nyomtatvänyban (Anonymus nyomän) Onudu, et Rettel, ... Turzoll.
5 Pais Dezső fordítása (Pais, kiad., Anonymus 1926), némi módosítással (Anonymus művének
szöveghagyomänyäban a Kete/ és Ret(t)el névváltozat egyaránt előfordul, és Szirmay Schwandtner kiadása
alapjän a Rertel változatot követi: lásd a tanulmányt, III. 2. e.)
214