Lycaeus (Nuxcioc): Lükaion-hegy Ärkädiäban, ahol Jupitert és Pánt imádták. Ezért
az ő jelzőjük is.
Lycum, Lycus, Licus: Lech (D), a Duna mellékfolyója, amely Augsburg mellett folyik.
Lympha: A friss vizek és források nimfája.
Macra: Eszak-itáliai folyó Ligúria határán: Magra.
Matuta: mater Matuta, a hajnal ősi, római istennője.
Maeander (Maiavépoc): Kanyargós medréről híres folyó (ma Törökországban: Büyük
Menderes) az egykori Kariában.
Maenalus (MaivaAov): Pännak szentelt ärkädiai hegylänc.
Maeonius senex: Homérosz.
Maeotis: Azovi-tenger, és a körülötte lévő terület.
Manto (MavTó): thesszáliai szibülla (Suda, £.358.1—2), vagy Teiresziasz lánya, vagy
jóserejű itáliai nimfa, akinek fia Ocnus (Okvoc) alapította Mantovát.
Marmaris ara: Marmariszban (egykor Phüszkosz) voltak Létónak, Apolló és Arte¬
misz anyjának szentelt híres oltárok.
Marmaricus: az Egyiptom és Kürenaika közötti, észak-afrikai Marmarica régióhoz
tartozó. Általánosságban: afrikai.
Marpesius: a Szkamandrosz folyó völgyében fekvő Marpésszosz településhez tartozó.
A nyolcadik szibülla, Hérophilé otthona (Pauszaniasz, Gr. descr. 10.12.3).
Marslacon: Mürzzuschlag (A)?
Marysus: Maros.
Massylus: numidiai nep, ältaläban afrikai" jelentésben.
Medoaci: Sztrabön (Geogr. 5.1.9.46.) emliti ,Med6axot” néven azt a népet, amelyik
a mai Eszak-Olaszorszägban lakott a Medoacus maior (Brenta) és Medoacus minor
(Bacchiglione) folyók mellett. Általában Padova városára utal, amelyet mindkét
folyó átszel.
Megaera: az egyik fúria.
Melampus: a görög mitológia egyik neves jósa és gyógyítója.
Meliboeus: päsztor Vergilius eklogäiban.
Memnonides (Meuvoviôec): Memnön Tithönosz &s Eösz fiaként Aithiopia királya
volt; nagy erejű hős, aki Irója alatt esett el Akhilleusz kezétől. A holttestét el¬
temető bajtársainak nagy fájdalma az istenek szánakozását is felkeltette, és ma¬
darakká változtatták őket. Pauszaniasz (X.31.6.) szerint kányaszerű madarak,
amelyek párzáskor Aithiopiából repülnek fel és Memnón sírján küzdenek meg
egymással. Ovidius (Mer. XIII. 576-622) szerint Memnon hamvaibél kelnek ki.
Meroe (Mepón): a Kusita Királyság (Kr. e. VII. sz.-Kr. u. IV. sz.) fontos központja
Núbiában.
Metanaea: Iusztinianosz bizánci császár palotája, amelyet kolostorrá alakíttatott át,
ahova prostituáltakat költöztetett, hogy megmentse őket szégyenteljes foglalko¬
zásuktól. Gyakran a bűnbánatra utal.
Metaurus: Metauro folyó Marche régióban.