Seite 99 [99]
előttük a legyőzött és kiterített törökök sora. A gyermek Bathory Istvanhoz — aki mar
párévesen is harcolni akar — atyja hosszú szónoklatot intéz (613. sorig) és történel¬
mi, bibliai, mitológiai példákat felsorolva a tanulás fontosságára hívja fel a figyelmét.
Az árvaságra jutott Báthory István valójában alig volt féléves, de Hunyadi, az atyai
szónoklat kedvéért, pár évvel megtoldja a kis Báthory életkorát. A 624. sortól tűnik
fel Virtus és Voluptas, hogy kíséretükkel és retorikai eszköztárukkal az ekkor már
nagyobbacska Báthoryt a saját útjukra csábítsák. Végül Virtus kerül ki győztesként.
A 977. sortól a nevelését magára vállaló Várdai Pál esztergomi érsek udvarában talál¬
juk. Innen a szülői házba már Hunyadi Mátyásként tér vissza (1047. sor). Az 1065.
sortól Hunyadi a leendő fejedelem filozófiai, poétikai és egyéb stúdiumait részletezi.
I. Ferdinánd bécsi udvarában való apródoskodását elhallgatja, helyette ex Alemania
tér vissza Báthory Gyulafehérvárra (1150. sor). Erdély úgy fogadja Báthoryt, mint
egy viruló és izgatott menyasszony a vőlegényt (1164. sor). Az 1183. sortól álmában
megjelenik előtte Magyarország gyászos női alakja, kíséretében a folyamistenekkel,
valamint Illyriával, Mysiával és Bohemiával, akiknek a ruhája viszont nem magyar
viselet. Ungaria rövid beszédet intéz Báthoryhoz (1211. sor). Már élni sem akar, csak
méltó módon megsiratva és meggyászolva meghalni. A dicső múlt felsorolása mellett
kitér a kapzsi és orv Ausztriára is, amelyik megirigyelte és megkívánta tejjel-mézzel
folyó földjét. Az egyetlen reménysugár, ami maradt, a Báthory nemzetség Erdélyben.
Ungaria tehát Daciát (vagyis Erdélyt) kéri meg, hogy segítsen, mert csak ők gon¬
doskodhatnak arról, hogy ne felejtsék el a magyar nevet. Báthory elszörnyedve kiált
utána, de Ungaria alakja köddé válik.
Az utolsó, befejező rész az 1316. sornál kezdődik és Báthory István királyságáról
(Stephanu basilia) szól. Félig-meddig különálló műnek is tekinthető, talán ez volt az
egész epyllion eredeti magja, amit kibővített Báthory születésével és gyerekkorával.
Itt — miként az első részben Famához — újból az égi hatalmakhoz fordul, de a tör¬
ténetírás múzsáját, a , történelem kertjeiben" oly járatos Kleiót idézi meg. Az immár
felnőtt Báthory történelmi tetteinek dicsőítésébe nem is lehetne e segítség nélkül
belekezdeni. Az invokáció oly jól sikerül, hogy Apollón váteszi ereje rögtön magá¬
val is ragadja, és az első rész elejének léha, bukolikus furulyaszava helyett a tárgy
komolyságához jobban illő zene csendül fel. A fejezet három , epikus" méretű hadi¬
tett elmesélésére vállalkozik: az 1575. július 19-ei kerelőszentpáli csatáéra, Danzig
lázadásának 1577-es leverésére, és a livóniai háború 1579—1581-es hadjáratának ese¬
ményeire. Báthoryt még meg sem választották erdélyi fejedelemmé, de az élve elte¬
metett Pannonis női alakja már kikel sírjából. Az előző részben, Báthory álmában
már korábban felbukkanó Ungaria alakja most a valóságban is megjelenik Pannonis
néven. A Párkák a magyarság bűneinek fonalát elszőtték végre és most megtisztulva
új, boldogabb sorsot szőnek. Az álomjelenethez mint előképhez hasonlóan Pannonis
leánya, a kétségbeesett Dacia újra felbukkan és kifakadva az őket ért csapások elvisel¬
hetetlen kínja miatt, az istenektől kegyes halált kér. Ekkor jelenik meg Virtus nőalak¬
ja Dacia és Pannonis előtt, akinek az ifjú Báthoryt sikerült az erény útjára csábítani.
97