Kiadäsai: Viridarium poetarum tum Latino, tum Graeco, tum Vulgari eloquio scribentium.
In laudes serenissimi, atque potentissimi D. D. Stephani regis Poloniae, Magni Ducis
Litvaniae, Russiae, Prussiae, Semogitiae, Kioviae, Liboniaeque Domini, ac Principis
Transilvaniae. In duos Libros divisum, ed. Hippolytus Zucconellus. Venetiis, ad
Signum Hyppogriphi, 1583 (RMK III 722), I, 72-171; Az 1-66. sort közölte:
Veress 1941, 570-572; Magyarul részlet: az invokäciöt és a Virtus && Voluptas részt
forditotta Toth 2001a, 109-113.
Ippolito Zucconelli 1583-ban adta ki Bathory Istvan dicséitésére In laudes serenissimi,
atque potentissimi D. D. Stephani regis Poloniae összefoglaló cím alatt azt a válogatás¬
kötetet, amelyben 26 szerző verses laudációja olvasható. Közülük Hunyadi Ferenc
dicsőítő költeménye a legterjedelmesebb. Négy részre osztotta. A bevezető invokáci¬
óban a megszemélyesített Fama női alakja keresi fel a bukolikus idillbe merült költőt
az északon dúló, véres háború hírével. Ahelyett, hogy idejét apró-cseprő eklogákra,
epigrammákra pazarolná, az égi küldött arra buzdítja, hogy alkosson végre valami
nagyszerüt, egyedit, epikusat: „Eleg legyen a nem akarásból, legyen egy kis merszed
és távolodj el a tömegtől!" (16—34. sor) Miután meggyőzte a költőt, Hunyadi Báthory
Istvánhoz fordul és előre szabadkozik műve miatt, amely se nem igazán óda, se nem
igazán himnusz, vagy eposz és a király dicső haditetteinek részleteiben sem merül
el. A múzsák ajkára kívánkozó témát ő csupán egyszerű parasztos énekkel (vagyis
bukolikus költeménnyel) érinti majd.
A második rész (Genezllia) Báthory István régen megjövendölt születéséről ír,
amely újra békét és virágzást hoz Magyarországnak. Az egész világon csodajelek tűn¬
nek fel, és valóra válnak a jósok jövendölései. A Dél és a Kelet népei elborzadva vár¬
ják, míg a Nyugat és az Észak ujjong a változások láttán, amelynek híre a Boldogok
szigeteire is elér. Az istenek saját szemükkel akarják látni a csodát, így hát a gyermek
bölcsőjéhez gyűlnek. Egyedül a Párkák hiányoznak. Juppiter értük küldet, hogy az¬
tán a második rész csúcspontjaként (233-296) Atroposz a gyermeket megszólítva és
fonalát pergetve megjövendölje annak dicsőséges tetteit. A háború és béke minden
erényével rendelkező király majd véres háborúban legyőzi a törököt, visszahódítja
Budát, Belgrádot és a Balkánt, majd a lengyeleknek meghódítja Polackot (BY). Ezzel
aztán el is érkezik egy új aranykor. Atroposz jóslatát nővérei jóváhagyják, a természet
pedig szentesíti.
A harmadik rész (Stephanu paedia) István gyerekkoráról szól. A 310-318. sorban
a költő előbb Báthory Istvánt, majd Báthory apját szólítja meg. A 329. sortól Hunyadi
előrevetíti a visszafoglalt új Buda templomát és a Báthorynak állított diadalívet, ame¬
lyet két oldalról a háború istene Attila és Mátyás király élethű márványszobra őriz,