Page 55 [55]
Érdemes Bitskey István szavaival zárni a Hunyadi kiseposzáról szóló részt, mert
mindaz, amit összefoglalóan elmond a Viridarium kötetről, az Hunyadi művére is
érvényes: , Végeredményben elmondható, hogy a Viridarium a nemzetközi humanista
közvélemény figyelmét kívánta felhívni a sikeres uralkodó, a győztes hadvezér, az is¬
teni eredetűnek bemutatott király érdemeire. Egyfelől az ellenség réme (zerror hostium),
a középkori lovagi erényeket is felvillantó keresztény uralkodó (vexi//um crucis, fulmen
Turcarum) alakja villan fel a díszítő jelzők révén, másfelől a kegyesség gyakorlója, a kul¬
túra mecénása, az iskolák patrónusa jelenik meg a versek szövegeiben, s mindez szer¬
vesen illeszkedik a Báthoryt övező humanista irodalom áramába, ugyanakkor ki is
egészíti azt az imázst, amelyet az uralkodó kancelláriája látni és láttatni kívánt róla.
A versek a reneszánsz héroszt, a humanizmus felfogásának megfelelő, s egyben az
,athleta Christi" harcias ideáját is megtestesítő királyeszményt rajzolták meg. Minde¬
mellett nem hiányzik az ábrázolásból a keresztény erények felvonultatása sem, a kegyes
mecénás vonásait is rávetítik István király alakjára a Stephanus-költészet humanista
művelői. Szövegeik nyomán a virtus, a gloria és fama, a pietas és a humanitas meg¬
testesítője volt ő egyfelől, másfelől defensor fidei, a kereszténységet védelmező közép¬
európai (magyar és lengyel) királyok erényeinek örököse, politikai és szellemi utóda."
4. Ephemeron
Hunyadi talän legerdekesebb müve.!'? Egy sürü mitolögiai €s antik utaläsokkal ätszött
1466 hexameternyi útleírás, amely Báthory András bíboros nagyjából 2200 kilomé¬
teres útját követi Rómától Krakkóig 1584 nyarán. Művét három részre osztotta, és
valamiért nem Báthory Andrásnak, hanem Dobó Ferenc főkapitánynak ajánlotta."
Az első rész Báthory 1584. július 4-i bíborosi kinevezésével kezdődik és a Rómától Pa¬
dováig tartó út állomásait írja le. Mielőtt elindulnak Rómából, a frissen kinevezett bí¬
boros orációja után a megszemélyesített Róma búcsúzik fájó szívvel Báthorytól, majd
erre válaszolva ő is búcsút mond az örök városnak. Az útleírás állomásait érdemes
összevetni a Báthoryt kísérő királyi titkár és diplomata Stanistaw Reszka sokkal hi¬
telesebb és részletesebb diáriumával, amely pár helyen el is tér Hunyadi utvonalatdl.!”°
A prolégusban korasztilott magzathoz (foetus abortivus) hasonlitja mtivét, amelyet üt¬
közben írt napról napra fáradságok közepette, méghozzá Báthory András kérésére,
aki a Hunyadi által összegyűjtött anyagot végül könyv formába tömörítve akarta látni.
Mintha egyik tenyerében az út valódi állomásait markolná, míg a másikban — ezzel
egyensúlyozva — mitológiai és antik történelmi tudását fogná csokorba, amit újra és
újra meg is csillogtat. Maga az utazás Hunyadi számára mintha fikcionális keretként
17 Bitskey 2013, 252.
48 Hunyadi 1586a.
49 Itt a kulcs Báthory András elsőfokú unokatestvére, Kerecsényi Judit lehet inkább, aki ekkor már Dobó Ferenc
felesége volt. Kerecsényi Judit apja a főispán Kerecsényi László, aki Báthory Erzsébet második férje volt.
120 Reszka, ed. Czubek 1915.
53