netben is — az istenektől inkább kegyes halált kér, mintsem tovább szenvedjen. De nem
hiába választotta Báthory a helyes utat, Pannonis és Dacia előtt maga Virtus jelenik
meg és próbálja megvigasztalni őket. Az álomjelenettel ellentétben itt Virtus lesz az,
aki megbízza Daciát, hogy a hajótöröttként hánykolódó Pannonist megmentse. Ugyan¬
akkor Pannonist meg is feddi, aki nem tanulva Hellász és Róma példájából, túlságosan
elpuhult királyokat engedett a trónjára, aminek meg is lett az eredménye, és királynő¬
ből rabszolgává lett. Csak Báthory segíthet, ezért Dacia Gyulafehérváron összehívatja
a szenátust, hogy Istvánt fejedelemmé válasszák. Báthory egy szőlőlugasban ülve Pan¬
nónia sorsán töprengett, amikor megjelent a hatalom jelvényeivel őt éljenző tömeg.
Báthory, ahogy illik, visszautasította a felkérést, azonban miután felkereste a száműzött
Pannonia árnya, és Pietas, valamint Virtus nőalakjai, megesett a szíve a sírva könyörgő
tömegen és elfogadta a megbízást. Ez egy új aranykor kezdete! Az őrjöngő Ausztria
azonban ármányt sző és saját jelöltjét, Bekes Gáspárt igyekszik az erdélyi trónra segíte¬
ni. Báthory ezt nem hagyhatja, kiostromolja Bekest fogarasi várából, aki aztán Bécsbe
menekül. Megjegyzendő, hogy Hunyadi az egész kispeoszban csupán egyszer — mint¬
egy mellékesen — nevezi nevén Bekest, azonban se a kerelőszentpáli csata előzményei¬
vel, se magával a csatával kapcsolatban nem említi." Báthory alapvetően a németek
ellen küzd, mögötte a magyarok és az erdélyiek teljes egységben állnak ki." Ausztria
megesküszik, hogy amíg él, üldözni fogja Pannóniát, és fröcsögő monológban szidal¬
mazza, akit újabb és újabb fejeket növesztő Hidrához hasonlít. Mars és kísérői, a Ret¬
tegés (Pavor), Harag (Ira) és Halal (Mors) épp az istenekkel veszekednek, amikor Jupi¬
ter parancsára közbelép a történetben újból felbukkanó Fama. Hagyják abba a veszeke¬
dést, mert a magyaroknak segítségre van szükségük! Mars ugyan nem ér rá, mert Per¬
zsiában"" van jelenése, de beszédet intézve, Virtusnak adja át az irányítást, aki a Balká¬
non átszáguldva épp megérkezik a kerelőszentpáli csata előtt. Báthory fenséges alakját
már messziről észreveszi, odarohanva megöleli és csókjával isteni erőt lehel belé.
Az egész nap tartó csata után a menekülők jó részét lemészárolják, amit Hunyadi a jo¬
gos bosszú beteljesülésének lát. A németek vétségének gondolja Pest és Buda 1542-es
sikertelen ostromát, Gyulafehérvár Fráter György parancsolta 1551-es ostromát, vala¬
mint lemesvár 1552-es elvesztését és Losonci István felkoncolását. A kegyes Báthory"
próbálja ugyan menteni a menekülőket, pajzsával védi őket a csapások ellen, sőt van
147 Gömöri György idézi fel Andrzej Trzecieski (-1530--1584) egy 1575-ös verset, amelyben Bäthorynak
Bekes felett aratott gyözelmet ünnepli a kerelöszentpäli csatäban (Gömöri 1999, 89-90). Persze Hunyadi
évekkel később írta meg kiseposzät, addigra meg már Báthory kibékült Bekessel.
Hunyadi tehát nem aknázza ki azt a machiavellista bölcsességet, amelyre Horn Ildikó hívta fel a figyelmet
a Báthory-képet körüllengő uralkodói önreprezentációval kapcsolatban, pedig Bekes Gáspár alakja
Machiavelli jó tanácsának tökéletes irodalmi mintája lehetne. Machiavelli tanácsa szerint ugyanis a friss
fejedelemnek azok közül kell legfőbb bizalmasaikat kiválasztani, akik kezdetben ellenségesen viselkedtek
vele. Ha sikerül őket a maga oldalára állítani, akkor bizonyítási kényszerük miatt különösen hűségesek