Page 32 [32]
, Másfélezer, és az hatvankilencben, / Mikoron írnának ennyi üdőben, /
Az Trójáról való emlékezetben, / Sok Krónikákból írák ezt versekben."
Egyetlen, sérült kézirata maradt fent 1638-ból a Csoma-kódexben." Első kiadása
Heltainé kolozsvári nyomdájában készült 1577-ben." 1776-ig még tíz kiadásáról tu¬
dunk.5 Érdemes megemlíteni, hogy ismerjük a mű dallamát is, amelyet az 1577-es
kiadás címlapja jelez: ,Az Mátyás Király Historiájának notájára", amely Görcsöni
Ambrus énekére utal. A szakirodalom szerint Görcsöni művének első kiadása 1570¬
1573 közötti. Ha ez így van, akkor nem Hunyadi írta a nótajelzést trójai históriája elé
1569-ben, hanem a Heltai-nyomda 1577-ben."
Hunyadi trójai története azért fontos a magyar irodalomtörténet számára, mert
nem csak ez az első ismert, hanem a legrészletesebb magyar nyelvű feldolgozása
is a népszerű történetnek. Fekete Imre Sámsonról szóló 1546-os bibliai históriá¬
jának Hoffgreff-féle nótajelzésében feltűnik ugyan egy Hunyadiénál korábbi trójai
ének emléke („Iröja nötäjära”), erről azonban — példány hiányában — semmit sem
tudunk." Talán ez ugyanaz a Tröja-nötajelzes („Az Tröja nötäjära. Avagy: Nagy sok
szent Iräsokröl emlek”), amely Szkhárosi Horvát András Kétféle hitről: a Krisztusbéli
és a pápai foltos hitről című 1544-es énekének elején is megjelenik. De az is lehet,
hogy egy másik Trója-énekre utal, mert a nótajelzéssel, amelyet Szkhárosinak tu¬
lajdonítunk, majd csak a Bornemisza-féle énekeskönyvben találkozunk 1582-ben."
Tinódi Sebestyén neve merülhet még fel, akinek ifjúkori, kéziratban maradt, 1538
körüli Jaszón és Médeiája szintén a trójai mondakörhöz tartozik, azonban ennek tör¬
ténetvezetése a háború elejéig sem jut el." Ezeken kívül a 16. századból — Hunyadién
kívül — még három olyan művet ismerünk, amely ténylegesen a trójai háborút vagy
legalábbis annak egy részletét dolgozza fel. Hunyadi történetéhez időben legköze¬
lebb a Lévai Névtelen 1570-es verses históriája áll, ez azonban Helené és Parisz
289 strófányi szerelmi történetére fókuszál, amelyhez a trójai háború csak az üszkös
romoktól füstölgő 54 versszaknyi díszletet biztosítja a szerelem veszélyes hiábavaló¬
ságára figyelmeztetve." Csáktornyai Mátyás 1592-es éneke viszont a tízéves háború
egyetlen röpke epizódját dolgozza fel alig 188 versszakban: Aiax és Ulysses vetél¬
kedését a halott Achilles fegyvereiért." A harmadik históriás ének, Huszti Péter
Aeneise szintén 1569—1570 körül keletkezhetett, de a trójai háború és ennek mito¬
lógiai háttere csak egy 156 strófányi bevezető Aeneas kalandjaihoz.” A fentiekhez
66 MTA Könyvtár és Információs Központ, Kézirattár, K 72, 27-66"
§7 Hunyadi 1577.
68 Lásd 71. oldalon.
69 Horváth-Lévay—Orlovszky-Stoll-Szabó-Varjas, kiad., RMKT XVI/9, 556—561.
7 Hoffereff; R3°.
71 Bornemisza 1582, 198" (RMNy 513).
72 Szilädy, kiad., RMKT XVI/1, 371-381. Lasd még: Dézsi 1911; Kiraly 1917, 11-13.
7 Hoffhalter 1576.
4 Csáktornyai 1592.
75 Huszti 1582.
30