Oldal 17 [17]
kapott Phoebustól. Lágyabb stúdiumokkal váltogatta a gyógyítás tudományát, és
Hippokratész mellett Vergiliusnak is engedett:
„lu vero gemina psallentem come corona
Phoebe sacer vatem medicas qui lautior artes
Mollibus alternat studiis, et doctus utroque
Hippocratem magno docet indulgere Maroni.”
2. Németalföld
Ahogy Vesaliusnál, úgy Hunyadinál is elképzelhető egy párizsi kitérő (Weszprémi
legalábbis tud franciaországi tanulmányairól), erre azonban egyelőre nincs semmi
bizonyítékunk. Viszont a Belgicae orae (belga területek) kifejezésbe, ha csak laza ma¬
rokkal is, de belekapaszkodhatunk. Weszprémi könyvének fordítója, Kővári Aladár
nagyvonalúan Hollandiának fordítja ezt a kifejezést. Annyiban mindenképpen iga¬
za van, hogy a 16. század végén önálló belga állam még nem létezett, azonban
Németalföldön belül a , belga területek" kifejezés mégis csak egy tradicionálisan élő
fogalom, amely az egykori római provinciára utal. Ugyanakkor nekünk kár is lenne
a szövegrészt 16. század végi szemmel olvasnunk, elég, ha Weszprémi István sze¬
mével nézünk a térképre. Ő pedig 1778-ban adta ki orvostörténeti munkájának má¬
sodik kötetét, amelyben Hunyadiról is ír, és ekkor a terület még Habsburg-uralom
alatt allt Belgium Austriacum (magyarul Osztrák-Németalföld) néven.? Weszprémi
tehát erre a területre gondolhatott (már ha nem szóról szóra vette át egy korábbi for¬
rásból), ami viszont nagyjából tényleg lefedi a mai Belgium területét. Mivel Padovát
hagyta a végére, szoros szövegolvasással feltételezem, hogy Hunyadi peregrináció¬
jának az lehetett a menetrendje, amit leír. Tehát először Németalföld déli részére
utazott. Mivel a következő tagmondatba külön is érdemesnek tartja leírni, hogy
lezután] meglátogatta Anglia és Franciaország nevesebb iskolait (nodiliores scholae)
és a belga területekkel kapcsolatban nem említ iskolát, ezért az is felmerülhet, hogy
ezeken a területeken csak átutazott, utazgatott. Azonban ha így lett volna, akkor
is el kellett volna valahogy jutnia Németalföldig és így peregrinációs útvonalának
többi állomására is miért ne utalna a szöveg (Lengyelország? Németország"). Ezért
mégis inkább az valószínűsíthető, hogy egyetemi tanulmányainak első állomása
tényleg , belga területeken" volt, ahol viszont ekkoriban csupán két egyetem jöhet
szóba: a leideni és a leuveni.
A leideni egyetemet több okból is kizárhatjuk: a legfőbb érv ez ellen az, hogy
egyszerűen nem belga területen található. A második ellenérv, hogy csupán 1575¬
ben alapította Nassaui Vilmos orániai herceg a délebbi, katolikus leuveni egyetem
31 Hunyadi 1586a, A4'.
52 Weszprémi 1778.
15