Page 11 [11]
Kemény János önéletírásából pedig még a következővel egészíthetjük ezt ki: ,jó
politicus, udvari, tréfás s belső, nevezetes ember akkori időben, kinek sok jeles actái
is voltak"." A nagyon kevés ismert forrás bemutatásával és elemzésével megpróbálom
rendszerezni mindazt, ami tudható, illetve feltételezhető Hunyadi életéről. A legbiz¬
tosabb adatunk halálának ideje, amelyet az Erdélyi Fejedelemség kancelláriai titkára,
Gyulaffi Lestár jegyzett le: , Torda, 1600. október 27, hajnali két öra”.
A születési idejére — mindössze két adatból — csupán következtetni tudunk. Az egyik
fogódzónk egyetemi tanulmányainak ideje, amely szintén bizonytalan, de annyit azért
tudunk, hogy hosszabb európai peregrináció után 1580 és 1583 között Padovában
tartózkodott," a másik támpontunk pedig magyar nyelvű trójai históriájának 1569-es
keletkezési éve. E két dátum között — jobb híján — úgy kell egyensúlyoznunk, hogy
megtaláljuk a lehetséges valóság és a valószínű lehetőség minél szűkebb, közös met¬
szetét. A kései értelmező dilemmája a fenti dátumokból és ezek következményeiből
adódik: Hunyadi vagy egészen fiatalon, pelyhedző állal írta meg trójai történetét, vagy
egyetemi tanulmányait — a kor általános gyakorlatától eltérően — meglehetősen öre¬
gen fejezte be. (A 16. századi itáliai egyetemeken valamivel magasabb az átlagéletkor,
mint az északi egyetemeken, de a legtöbb diák így is 18-tól 25 éves koráig tanult.)"
Szerzőnk, akármennyire is tehetséges, Irója-történetének verses feldolgozása legalább
elemi iskolai végzettséget megkívánna, de még ha egy Janus Pannonius-i értelemben
vett zsenivel van dolgunk, akkor is feltételezhetjük, hogy tizenhat évnél semmiképp
sem lehetett fiatalabb műve megírásakor, és ha megpróbálunk egy nagyjából hihető
születési idővel kalkulálni, akkor az 1550-es évnél se sokkal többet, se sokkal keveseb¬
bet nem nagyon feltételezhetünk. A históriás ének színvonalához képest már az 1550¬
es születési év is egy gyanúsan fiatal szerzőt sejtet, miközben egyetemi tanulmányait
— az időben túlságosan is kitolva — nagyjából harmincnégy évesen fejezné be. Mind¬
ezt még tovább bonyolítja az az ide kapcsolódó adalék, amely Lencsés György orvosi
könyvében szerepel. Lencsés közöl" egy receptet mellhártyagyulladásra egy bizonyos
, Ferencz doctortól", akit Spielmann József egyértelműen Hunyadi Ferenccel azonosít."
Mivel a szakirodalom jó ideje megállapodott abban, hogy Lencsés az Ars medicát az
1570-es évek első felében kezdte el írni és 1577-ben fejezte be, ezért — ha itt tényleg
Hunyadi Ferencről van szó — ekkor már orvosnak kellett volna lennie, háta mögött
egyetemi fokozattal. Ha 1550 körülre feltételezzük születési évét, akkor egyáltalán
nem lenne lehetetlen, hogy az 1570-es évek első felében diplomázott valahol." Csak¬
hogy az alább részletezendő egyetemi adatok ellentmondani látszanak mindennek.
§ Kemény 1980, 21-22.
9 , Moritur Franciscus Huniadinus Thordae 27. Octobris hora 2-a a media nocte. Gyulaffi 1893, 121.
10 Lásd 10-12. oldalon.
1: Grendler 2002, 4-5.
? Lencsés 1943, 155.
13 Spielmann 1977, 57.
* Vagy Alföldi Rezsőnek volt félig-meddig igaza és Lencsés, ahogy az Ars medica 1610-es, erdőszádai kézirata
alapján feltételezték, ha nem is 1610-ig, de akár a haláláig cédulázta és gyűjtötte a recepteket. Alföldi 1944,
64. Lásd még Spielmann 1973, 302.