Oldal 10 [10]
alumnus) és ,új Vergiliusnak" (novus Maro) nevezi Hunyadit: , Készüljetek múzsák új
koszorúkkal az új Vergiliusnak, akinek ezentúl neve légyen Andinus Hunniadinus!?
De érdemes megemlíteni itt a janusi toposz felbukkanását is. Janus — Ovidius nyom¬
dokain — a Dunához vezeti vissza a múzsákat, " míg Hunyadi új Vergiliusként északra
— pár sorral lejjebb , dák földre" (Daca humo), vagyis Erdélybe — hívja vissza (revocaz)
a k6ltészet istenndit: ,rursus ad Arcton Mnemosides spreto revocas Helicone camoenas.”
Fontos részlet, hogy a költő szerint nem szeretik e vidéken a múzsákat, vagyis a meg¬
vetett Helikonról (sprefo Helicone) kellene visszahívni őket. A másik versben ugyanezt
—a,,Marte vel arte” toposzba kimondatlanul beágyazva — kérdésként úgy fogalmazza
meg, hogy vajon életben marad-e háborús vidékeken (EZysias arenas), a dák földön
megvetett (aspernatus) vergiliusi tanítvány (Andinus alumnus)? (Stephanus S. Georgii
nem vezettethette vissza Janus után Hunyadival is a száműzött Ovidiust a müzsai
sereggel, pedig 7omis miatt inkább neki lenne köze Erdélyhez, mint Vergiliusnak,
hiszen Hunyadinak is már csak visszahoznia, -hívnia kell és nem elhoznia.)
Báthory András nevelője és Báthory István titkára, a lengyel jezsuita diploma¬
ta Stanistaw Reszka (1544-1600) versében hasonlé dicséré szavakat ir Hunyadirél,
miutän elolvasta verseit (/egimus hesterna scriptas tibi luce Camoenas).* Reszka le van
döbbenve (odszupui) a költemények kiválóságától. Ezek után kénytelen felhagyni nem
csak az isteni Homérosz, a nagyszerű Vergilius, hanem Ovidius csodálatával is, aki
pedig bármit mondott is, vers lett belőle. Hunyadi soraiból a legváratlanabb helyeken
is finom humor, számtalan nevetés és tréfa árad (Ouam subiti surgunt genio dictante
lepores, innumeri risus, innumerigue ioci!). De tovább is tetézi a dicséreteket, az ,egye¬
dülálló Ferencet, minden elegancia, az összes ihletett költő és ékesség atyjának" hívja:
»Cunctarum pater elegantiarum, et vatum pater omnium et decorum, Francisce unice! 95
Hunyadi kortársa, a református lelkész, majd kancelláriai írnok Aszalai Mátyás
(11603) egyenesen a magyar szellem egyedülálló ékességének (unicum Hungarici
ingenti decus) nevezte Hunyadit." Aztán később Bod Péter a következőképpen írt köl¬
tőnkről: , nevezetes tudós ember volt, mind jó Deák s mind széptudományú Orvos
Doktor", aki ,vidám és játszi elméjű ember" hírében is állott (ez utóbbi megerősíti
Reszka állítását Hunyadi tréfás verseiről)."
2? Vagyis ,andesi Hunyadi," utalva ezzel Vergilius szülőfalujára Andesre.
3 Janus a De se aegrotante in castris című elégiájának a végén (117-118. sor) epitáfiumát is közli, amelynek az
eleje így hangzik: ,itt nyugszik Janus, aki a babérkoszorús istennőket a hazai Dunához először vezette el
a Helikonról" (Hic situs est Ianus, patrium qui primus ad Histrum, duxit laurigeras, ex Helicone, Deas.) Janus
Pannonius, ed. Mayer, Török 2014, 139-145 (No. 27). Összefoglaläsät läsd: Jankovits 2002, 128, 146-150.
* Nem tudni, melyik verseit, de biztos, hogy nem a Báthoryt sirató Piis nanibus kötetet, amelynek a végén
található, mert ahhoz nem illenének dicsérő szavai a „szämtalan tréfáról és nevetésről". Ugyanakkor
Hunyadi válaszában a király temetésén ejtett könnyeiről is ír, amely mégiscsak arra utal, hogy Reszka — talán
egyéb költeményekkel együtt — a Piis manibus verseit is olvashatta. Hunyadi sem fukarkodik a dicséretekkel,
Reszkát , Lengyelország Ciceró"-jának (Sarmatiae Cicero) nevezi. Hunyadi 1588, B4".
5 Hunyadi 1588, B5".
6 Szabö 1881, 479.
7 Bod 1766, 113.