Page 361 [361]
No COMMENT
kutya vagy." , Ez a láthatatlanság szuperhősökre jellemző képességének modern¬
kori megfelelője.""8. 1
Az anonimitás és a személytelenség mellett persze más tényezők is módosítják
a virtuális kommunikáció atmoszféráját. Ilyenek a diskurzus gyorsasága, inten¬
zitása, a lehetőség a sokoldalú, sokszereplős kapcsolattartásra, a fokozott társas,
társadalmi feszültség könnyebb és gyorsabb levezetésének lehetősége stb.
Adott tehát az interneten megjelenő, újnak tűnő kommunikációs jelenség, a
maga sajátos problémáival és , mellékhatásaival". Az internetes diskurzus kiter¬
melte a kommentelőket, a kommentelők között megjelentek a trollok; a magatartás
magyarázatot, a következmények jogi rendezést, jogvédelmet igényelnek. Egyszerű
képlet.
Mindazonáltal csinos csapdának tűnik mindez. Valóban csupán „komment¬
son
specifikus" lenne, amit tapasztalunk? Tegyünk egy rövid kitérőt, és vessünk egy
pillantást egy, a ,kommentper" megindulásával szinte egy időben zajló emblema¬
tikus köz- és médiatörténésre.
7 „On the Internet, nobody knows youre a dog? — az internetes anonimitásról szóló mém,
Peter Steiner a The New Yorkerben, 1993. július 5-én megjelent karikatúrájának híressé vált
felirata. A képen látható két kutya egyike egy számítógép előtt ülve mondja az őt a földön
ülve hallgató másiknak ezt a mondatot.
18 Aiken, Mary: Cyber-csapda. Budapest, Harmat — Uj Ember, 2020. 19.
Suler hat tényezőt emel ki, amely valamilyen kombinációban megváltoztathatja az online
viselkedést.
Disszociativ névtelenség (dissociative anonymity): a cselekedet és a személy szétválasz¬
tásával az online cselekvés és a (rejtett) valós személyiség külön tartható, így a felelősség
az online aktivitásért könnyen elhárítható.
Láthatatlanság (invisibility): mivel nem látják, nem tudják, hogy néz ki, hogyan reagál,
a cselekvő bátrabban megteheti azt, amit egyébként nem tenne meg.
Különidejűség, aszinkronitás (asynchronicity): akommunikáció nem valós idejű, a sze¬
mélyek közötti interakció nem egy időben történik. A folyamatos visszajelzés általában a
normáknak való megfelelés irányába hajlítja a viselkedést, ennek hiánya viszont könnyen
a gátlások oldásához, a társas normáktól való eltéréshez vezethet.
Szolipszisztikus (énközéppontú) bevetítés (solipsistic introjection): a személyes jelenlét
hiánya a szöveges üzeneteken keresztüli kommunikációval kombinálva (nem látom, nem
hallom a másikat) az énhatárok sajátos módosulását eredményezheti; a másik személyéről,
szándékairól alkotott elképzeléseket nagyban befolyásolja a saját intrapszichés világ, a saját
elképzelés, fantázia.
Disszociatív képzelet (dissociative imagination): az online történésektől való könnyű
elszakadás, menekülés a képzeletbeli karakterek létrehozásával kombinálva ugyancsak fo¬
kozhatja a gátlásvesztést; az online tér olyan játéknak tűnhet, amelyben nem érvényesülnek
a való élet szabályai és normái.
Az autoritás hiánya (minimization of status and authority): a status és a tekintély jele¬
inek hiánya csökkenti az autoritás és a tekintély személyekre gyakorolt hatását, megteremti
az elszabadult viselkedés lehetőségét.
* 359 «