Page 357 [357]
No COMMENT
jelenség, amely számos formában és alakban jelenik meg." Egy 2014-es online
omnibus felmérés szerint ugyan az amerikai felnőttek csupán 4596-a hallotta a
troll kifejezést, de több mint negyedük (2896) mondta el, hogy volt már rosszin¬
dulatú online aktivitása számára ismeretlennel szemben." A troll provokáló, za¬
vart, félelmet, haragot, ellenségeskedést kiváltó kommentelő, aki hülyének álcázva
(esetleg valódi idiótaként) vagy gyűlölködő, agresszíven fenyegető posztolóként
tűnik fel az internetes kommunikációban. Kéretlen, szándékosan támadó poszt¬
jai — az emberi viselkedés vagy az adott közösség normáinak gyenge pontjaira jól
ráérezve — többnyire eredményt érnek el; zavart provokálnak, indulatokat, vitákat,
gyűlölködő szóváltásokat generálnak. A troll — ahogy arra az egyik, a kifejezést a
vonóhorgos horgászati technikából (trolling) eredeztető etimológiai magyarázat
is utal — a horgot (támadó komment) kivetve várja, hogy a környéken lévő halak
(az internetes kommunikáció résztvevői) ráharapjanak (reagáljanak), ami rövid
időn belül konfliktushoz, bántó és megalázó acsarkodáshoz, az adott közösség
megosztásához és bomlasztásához vezet. A trollkodás — hasonlatosan szinte va¬
lamennyi pusztításra is alkalmazható technikai felfedezéshez — hamar bekerült a
hatalmi küzdelmek eszköztárába; a magányos trollok mellett megjelentek a propa¬
gandagépezetek által használt, fizetett bértrollok seregei is, a szervezett, irányított
gyűlölködés intézményesített csapatai, akik koordinált tevékenységükkel sikeresen
bizonytalanítanak el, keltenek nyugtalanságot és félelmet.
A piacgazdaság körülményei között nem meglepő, hogy a , ne etesd a trollokat"
(„don’t feed the trolls”) típusú tanácsok mellett hamar felbukkant a praktikus ötle¬
tek „szakszerü” kínálata az üzleti szféra számára: a professzionális kommunikáto¬
rok „szaktanäcsai” a kommentekre valö helyes reagalasröl, a „negativ kommentek
okozta válság menedzseleseröl”.°
Jogállami viszonyok között — alapvető emberi jogi és alkotmányos kérdéseket
vetve fel — természetesen merült fel a kommentekért való felelősség kérdése is.
2010-ben egy cég pert indított a szolgáltatásáról szóló cikkekhez fűzött egyes
durva, gyalázkodó kommentek miatt a tartalomszolgáltató ellen, a személyiségi
jogok, a jó hírnév védelméhez való jog sérelme okán. Az alperes álláspontja szerint
* Dynel, Marta: „»Trolling is not stupid«: Internet trolling as the art of deception serving
entertainment”. Intercultural Pragmatics, Vol. 13. 2016. No. 3. 353-381.
Gammon, Jake: „Over a quarter of Americans have made malicious online comments”.
yougov.com, 2014. oktöber 20. https://today.yougov.com/topics/politics/articles-re¬
ports/2014/10/20/over-quarter-americans-admit-malicious-online-comm
° Lasd Binns, Amy: ,DON’T FEED THE TROLLS! Managing troublemakers in magazines’
online communities”. Journalism Practice, Vol. 6. 2012. No. 4. 547—562; Crane: ,,Problé¬
más komment a Facebookon? Így válaszolj!" Crane Blog, 2020. március 11. https://www.
crane.hu/problemas_komment_facebook; „Negativ Facebook komment? Välsäg? Fenet!”.
Futuremanagement, https://futuremanagement.hu/jott-egy-negativ-facebook-komment/
* 355 ¢