Page 353 [353]
OCR
VANNAK EMBERI JOGAINK és még inkább a tőkés árutermelő gazdaságokat egyaránt a tőke koncentrációja és centralizációja jellemzi (mely gazdasági törvényszerűség megszüntethetőségének fundamentális jelentősége elkerüli Lenkovics professzor figyelmét). Ezért, és nem esetlegességek miatt jutottunk el a kicsi és helyi jellegtől az óriásmonopóliumokig, a vagyonkezelő holdingokig, a transznacionális korporációkig — a munka és a tulajdon elválasztása, a tulajdonjog elszemélytelenedése és koncentrációja közepette, melyet szerzőnk kárhoztat. Egészen addig, hogy nemcsak a jóléti állam öncsonkításai ellen lép fel, a szociális biztonság megteremtése vagy az emberi méltóság német alkotmánybíróság által — a méltóság sérthetetlenségéből levezetett — megélhetési minimum követelményeiért, hanem a globális szociális szakadék, a klímakatasztrófa veszélye és a migrációs válság megoldása is globális újraelosztást igényelne. , Mert az ember által elszenvedhető legnagyobb jogfosztottság az, ha semmi esélye rá, hogy önmagáról gondoskodjék és biztosítsa megélhetését" (idézi Ernst Schumachert). Ennek a tömeges jogfosztottságnak az elhárítására szolgált és szolgál a javak egyetemes rendeltetése, a mindenkit megillető tulajdonjog." A humánus célokban egyet is érthetünk vitapartnerünkkel. A probléma abban van, hogy a tulajdonjog ma is mindenkit megillet (akár emberi jogi, akár valláserkölcsi, akár szociális háttérigazolást tesznek mögé). A tulajdonjog tárgyához, különösen a jelentős termelési eszközök tulajdonjogához azonban már csak igen kevesen jutnak hozzá. A jog tehát nem azonos a ténnyel, a jogok és a tények együtt a termelési és társadalmi viszonyok jellegének függvényei. Ezen a jogintézmények bizonyos mértékben változtathatnak nivelláló, kispolgári demokratikus üjraelosztässal,”® startupvállalkozások vagy egzisztenciahitelek támogatásával, máskor privatizációval vagy éppen államosításokkal, esetleg a szociális biztonság államcélként (pusztán intézményfenntartási kötelezettséget jelent) vagy alanyi jogként védett, sokkalta erősebb módján. Némi hatása a versenyjogi szabályoknak is van. A jog szabályozó erejével véghezvitt változtatásoknál sem közömbös, hogy mely társadalmi csoportnak kedvező, és melyek számára hátrányos, diszfunkcionális módon történik a regulatív beavatkozás. Ezért a jogintézmények, benne a tulajdonjog szerepét is a társadalmi viszonyokba ágyazottan kell megítélni. Megoldásaikkal milyen életlehetőségeket mozdítanak elő? Eddig egy jogrendszer minősítésének jogimmanens mértékeként vezettük le az alkotmányosság helyes jogi, jogelméleti értelemben vett mércéjét, benne az emberi 7 Lenkovics: i. m. 238. 28 De nem szakadatlan újra- és újraelosztással, mintegy állandóvá téve a startbeli nivellálást, amelyet a vagyon és forgalombiztonság aligha tűr el. + 351 *
