Page 345 [345]
VANNAK EMBERI JOGAINK
egymással. Az individuális függetlenség értelmében vett szabadság minden más
érték felett áll. Ezért az azt biztosító emberi és állampolgári (politikai) szabadság¬
jogaikban individuumok szerződéses jogközössége jött létre (kontraktualizmus).
E szabadságjogok megfelelnek az emberi természetnek, s ezért elidegeníthetetlenek.
Az emberi jogok egyéni jogok.
Eltérően a liberalizmus negatív szabadságfogalmától — a valamitől való men¬
tességtől — a modern szocializmus pozitív szabadságfogalommal dolgozik: a va¬
lamiért való szabadság több és más, mint a függés hiánya, mint a függetlenség.
Az emberi létezést értelmessé tevő cél- és értékrealizáló szabadságnak előfeltétele
az anyagi és szellemi javakhoz való közel egyenlő hozzáférés, amelyet a szocia¬
lizmus a termelési eszközök köztulajdonával és az anyagi és szellemi javak repro¬
dukciójában keletkező többlet feletti közösségi rendelkezéssel kíván biztosítani.
Az embereket közösségi természetű, evilági lényeknek tekinti, akiket még ha el is
választ egymástól a nem osztályszinten hierarchikus munkamegosztás és indívi¬
duális intencióik, de a közösségi lét kölcsönös egymásrautaltsága (reciprocitás) és
a humanista szolidaritás összeköti őket. Nem az élővilágra jellemző organizmus
módján, mert a társadalmi lét természete ettől különnemű: a társadalmi létbe¬
li előfeltétele az élő, de az arra vissza nem vezethető, mert a kategoriális ugrás
többletével átformálja az ember előtti organikus-szerves létezést." Munkájával,
cél- és értékracionális cselekedeteivel, személyközi és társadalmi viszonyainak
produkcióival és reprodukciójával.
Az emberi természet — szerintünk - a társadalmi-történelmi létben fogant
és változik. Az emberi jogok is ebből levezethetőek, melyet éppen nem lehet a
mindenkori közösség alakzatától és a történelemtől függetlenül, afölött megala¬
pozni. Adott — ugyanakkor hosszabb távon, tehát akár szekulárisan is létező —
társadalmi berendezkedés, korszak helyes jogi mértékei (természet- és/vagy emberi
jogi mértékei) nem az ember elvont, általános természetéből származnak, hanem
emberi-társadalmi viszonyainak természetéből következnek.? Az emberi jogok
háttérfeltevései ezért sem egyneműek.
Az euroatlanti térségben az emberi jogok 1948 utáni kifejlődése oldotta meg
a jogszolgaltatason belüli, de a szakjogokon tulmutat6 jogréteg sui generis mér¬
tékeinek megtalálását. Ez aligha univerzális, de az emberi jogok jogelvei és kata¬
lógusa e térségre jellemző jogimmanens mértékként kapcsolatot teremt a nemzeti
jogrendszerek között, azok mintegy erkölcsi-természetjogi minimumaként. Ezzel
u Szigeti Péter: , Materialista lételmélet — alapvetés". Ezredveg, XXIII. évf. 2013. 4. sz. 123¬
134.
12 Hasonló módon fogta fel ezt a kiváló R. Pound, amikor az újhegeliánus Kohlerre támasz¬
kodva , az adott hely adott civilizációjának jogi posztulátumairól beszélt", mondván, nincs
ok arra, hogy azért mert képtelenség mindig mindenki számára elfogadható értékmérőt
adni, felfüggesszük a jogrendet. Adjunk ertekmeröket! (Szigeti-Takäcs: i. m. 68.).
+ 343 *