Seite 324 [324]
LÉVAY MIKLÓS
A pozitív kötelezettség tartalmi aspektusával összefüggő esetjog fontos fej¬
leményét jelentette, amikor különbséget tettek az ügyek között: elkülönítették
azokat, amelyekben egy vagy több személy személyes védelmének követelménye
a halálos cselekmény lehetséges célpontjaként előzetesen azonosítható személy¬
lyel, illetve személyekkel kapcsolatos, azoktól, amelyekben a társadalom általános
védelmének a kötelezettsége volt a kérdés. Utóbbi esetkör tekintetében a Bíróság
hangsúlyozza az állami hatóságokra háruló gondosság kötelességét, annak érde¬
kében, hogy biztosítsák az élethez való jog általános védelmét, amikor azzal a ve¬
széllyel foglalkoznak, amely meghatározott személyek lehetséges cselekményeiből
származik, akikre hivatali kötelezettségük kiterjed.?
A Bíróság a vonatkozó esetjog áttekintésének lezárásaként rámutat arra, hogy
a ,pozitív kötelezettség felmerüléséhez mindenképpen meg kell állapítani, hogy a
hatóságok nem tettek meg hatáskörükön belül olyan intézkedéseket, amelyek révén
— észszerüen megítélve — várhatóan elkerülhették volna az adott kockázatot"?
A Bíróság értékelése a konkrét ügyben az Egyezmény 2. cikke
tartalmi vonatkozásáról, figyelemmel az állam pozitív kötelezettségére?"
A Bíróság a konkrét ügynek az Egyezmény 2. cikke tartalmi értékelésének beve¬
zetéseként rögzíti, hogy a kérelmezők elsősorban azt sérelmezik, hogy a végzetes
támadás elkövetője számára engedélyezett volt a fegyverviselés, ráadásul ezt az
engedélyezett fegyvert nem foglalták le a támadást megelőzően. A Bíróság rámu¬
tat arra, hogy a lőfegyverek használata az élethez való jog magas kockázatával
jár, mivel bármilyen fegyverhasználattal kapcsolatos helytelen, akár szándékos,
akár gondatlan magatartás végzetes következményekkel járhat az áldozatokra.
A kockázat még súlyosabb, ha az ilyen fegyvereket szándékos bűncselekmény elkö¬
vetésére használják. Ebből fakadóan — hangsúlyozza a Bíróság — a fegyverhasználat
mint veszélyes tevékenység fel kell hogy vesse az állam pozitív kötelezettségét.
A pozitív kötelezettség olyan szabályok elfogadását és alkalmazását jelenti, amely
célja a közbiztonság garantálása."
A szabályozási keret tekintetében a Bíróság nem talált hiányosságot. Úgy ítélte
meg, hogy releváns időszakban a finnországi jogi szabályozás az állam pozitív jogi
kötelezettsége szempontjából nem veti fel az Egyezmény 2. cikkének sérelmét.
A bíróság nem tartotta szabályozási hiányosságnak, hogy az egyes helyi rendőrsé¬
geknek nem kell megosztaniuk egymás között azokat a különböző fenyegetésekre
32 Ítélet. 71. §.
33 Ítélet. 73. §
34 Az ismertetés forrása: Ítélet. 74—90. $$.
35 Ítélet. 75. §.
+ 322 +