Oldal 305 [305]
AZ EMBERI JOGI MOZGALOM SZÜLETÉSE
MAGYARORSZÁGON AZ 1970-ES ÉVEKBEN!
——o—
Kis JANOS?
Sztálin halála után a Szovjetunióban és Kelet-Európa szovjet rendszerű orszá¬
gaiban fokozatosan leállt a totalitárius terror és mozgósítás. A normalizálódás
fő motorja és biztosítéka az apparátusok biztonságigénye volt, mert a sztálinista
gyakorlat a végrehajtókat, sőt a legfelső szintű vezetőket is állandó egzisztenciá¬
lis fenyegetettségben tartotta, és ettől szabadulni akartak. A terror és a mozgó¬
sítás visszafogása után azonban a lakosságnak is engedményeket kellett tenni.
A belső normalizálódás lehetővé tette a normalizálódást a két világrendszer vi¬
szonyában is. Visszaesésekkel tarkított, de mégis előre haladó folyamat indult
be, amelyet enyhülésnek neveztek. A hidegháborúnak nem vetett ugyan véget,
de kiszámíthatóbbá tette, és elindította a két tömb országai közti gazdasági és
kereskedelmi, sőt, a kulturális kapcsolatok valamelyes rendeződését, ami átme¬
neti csúcspontját az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezletben érte el.
Az Értekezlet emlékezetes módon a helsinki záróokmány elfogadásával zárult
1975-ben. Ebben a dokumentumban a nyugati hatalmak elismerték a status guót,
míg a Szovjetunió és a neki alávetett kelet-európai államok azt, hogy az európai
biztonság és együttműködés az emberi jogok tiszteletben tartásán alapul. Jóin¬
dulatú olvasatában a helsinki formula azt jelentette, hogy az európai status guo
elfogadása feltételezi, hogy az Elbától keletre tiszteletben tartják az emberi jogokat,
a nyugati hatalmak tehát jogot szereztek arra, hogy megállapítsák és szankcionál¬
ják keleti partnereik jogsértéseit.
Azt mondon: jóindulatú olvasatában, mert a helsinki formula álságos volt.
Az emberi jogi fejezet nem tartalmazott rendelkezéseket monitorozásról és szank¬
cionálásról, és közvetlenül elé bepakoltak egy fejezetet a be nem avatkozás elvéről,
amit nehéz volt másképpen érteni, mint hogy az emberi jogok tiszteletben tartását
a Nyugat nem fogja számonkérni a Szovjetunión és a tőle függő államokon. Úgy¬
hogy ez eléggé rosszhiszemű alku volt, de mégis rejlett benne politikai lehetőség,
1 Részletek a szerző Szabadságra ítélve című önéletrajzi beszélgetőkönyvéből. Kis Janos: Sza¬
badságra ítélve — Életrajzi beszélgetések Meszerics Tamással és Mink Andrással. Budapest,
Pesti Kalligram Kft., 2021.
Egyetemi tanár, Közép-európai Egyetem (CEU), Demokrácia Intézet.
+ 303 ¢