Oldal 305 [305]
OCR
AZ EMBERI JOGI MOZGALOM SZÜLETÉSE MAGYARORSZÁGON AZ 1970-ES ÉVEKBEN! ——o— Kis JANOS? Sztálin halála után a Szovjetunióban és Kelet-Európa szovjet rendszerű országaiban fokozatosan leállt a totalitárius terror és mozgósítás. A normalizálódás fő motorja és biztosítéka az apparátusok biztonságigénye volt, mert a sztálinista gyakorlat a végrehajtókat, sőt a legfelső szintű vezetőket is állandó egzisztenciális fenyegetettségben tartotta, és ettől szabadulni akartak. A terror és a mozgósítás visszafogása után azonban a lakosságnak is engedményeket kellett tenni. A belső normalizálódás lehetővé tette a normalizálódást a két világrendszer viszonyában is. Visszaesésekkel tarkított, de mégis előre haladó folyamat indult be, amelyet enyhülésnek neveztek. A hidegháborúnak nem vetett ugyan véget, de kiszámíthatóbbá tette, és elindította a két tömb országai közti gazdasági és kereskedelmi, sőt, a kulturális kapcsolatok valamelyes rendeződését, ami átmeneti csúcspontját az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezletben érte el. Az Értekezlet emlékezetes módon a helsinki záróokmány elfogadásával zárult 1975-ben. Ebben a dokumentumban a nyugati hatalmak elismerték a status guót, míg a Szovjetunió és a neki alávetett kelet-európai államok azt, hogy az európai biztonság és együttműködés az emberi jogok tiszteletben tartásán alapul. Jóindulatú olvasatában a helsinki formula azt jelentette, hogy az európai status guo elfogadása feltételezi, hogy az Elbától keletre tiszteletben tartják az emberi jogokat, a nyugati hatalmak tehát jogot szereztek arra, hogy megállapítsák és szankcionálják keleti partnereik jogsértéseit. Azt mondon: jóindulatú olvasatában, mert a helsinki formula álságos volt. Az emberi jogi fejezet nem tartalmazott rendelkezéseket monitorozásról és szankcionálásról, és közvetlenül elé bepakoltak egy fejezetet a be nem avatkozás elvéről, amit nehéz volt másképpen érteni, mint hogy az emberi jogok tiszteletben tartását a Nyugat nem fogja számonkérni a Szovjetunión és a tőle függő államokon. Úgyhogy ez eléggé rosszhiszemű alku volt, de mégis rejlett benne politikai lehetőség, 1 Részletek a szerző Szabadságra ítélve című önéletrajzi beszélgetőkönyvéből. Kis Janos: Szabadságra ítélve — Életrajzi beszélgetések Meszerics Tamással és Mink Andrással. Budapest, Pesti Kalligram Kft., 2021. Egyetemi tanár, Közép-európai Egyetem (CEU), Demokrácia Intézet. + 303 ¢
