Page 297 [297]
OCR
FORDÍTVA A LOVON határozat alapjául szolgáló ügyben az indítványozók az abortusztilalmat támogató lengyel katolikus egyházi állásfoglalás elleni 2016-os tüntetésen bemutatott performansz miatt indítottak keresetet, míg a 7/2021. (II. 19.) AB határozat alapjául szolgáló ügyben az indítványozó azért indított pert a HVG kiadója ellen, mert a hetilap címlapja vallásos tárgyú festmény átalakított változatát használta egyes közszereplők közpénzekkel kapcsolatos visszaéléseinek kifigurázására. A Kúria Pfv.IV.20.199/2020/7. számú ítéletével (egyelőre) lezárult ügyben két magánszemély indított ugyanezen kiadó ellen pert Tóta W. Árpád a Magyar ember nem lop, csak kalandozik című írása miatt. A véleménycikk a miniszterelnök családjának korrupciós ügyei kapcsán fejtette ki, hogy fájdalmas európai szankciók hiányában nem lesz vége a korrupciós gyakorlatnak. A szerző ennek érzékeltetésére a kalandozásoknak véget vető augsburgi csatát idézte fel, kifejtve, hogy a portyázó , büdös magyar migransok’”, illetve , magyar banditák" is csupán a megsemmisítő katonai vereség után hagytak fel a zsákmányszerző hadjáratokkal. Noha a véleménynyilvánítási szabadság és a felperesek méltósága ütközésének mérlegelése során a bíróságoknak kifejezett jogszabályi rendelkezés hiányában is volna módja az állítólagosan sérelmet szenvedett közösség társadalmi helyzetét és az ügy társadalmi kontextusát mérlegelni, a fenti ügyekben hozott döntések azt mutatják, hogy a legmagasabb szinten a jogalkalmazók nem érvényesítik ezt a szempontot, bár néha érzékelik. A 6/2021. (II. 19.) AB határozat például rögzítette ugyan, hogy a mérlegelés során tekintettel kell lenni ,,a társadalmi környezetre", és , ha egy közösséget hazánkban történetileg súlyos sérelmek értek, illetve ha a jelenkorban ismétlődő támadásoknak van kitéve, akkor az adott közösségnek a társadalmon belüli méltósága sérülékenyebbnek tekinthető", azonban a hátrányos megkülönböztetés tilalmára és a kereszténységnek az Alaptörvényben rögzített kiemelt szerepére hivatkozva hangsúlyozta, hogy az Alaptörvény , nemcsak a társadalmon belül kisebbségben lévő vallási közösségeknek nyújt védelmet, hanem olyan közösségnek is, amelyhez tartozó személyek a társadalom egészéhez viszonyítva adott esetben többséget alkotnak". Ezen az alapon azután az Alkotmánybíróság megsemmisítette a felperesek keresetét a véleménynyilvánítási szabadság védelmére és az érintett vallási közösség tagjainak tűrési kötelezettségére hivatkozva elutasító kúriai döntést. Azt a veszélyt, hogy az érintett közösség társadalmi helyzetének figyelmen kívül hagyása esetén milyen dermesztő hatású eszköz lehet a Ptk 2:54. §-án alapuló per a többség kezében, meggyőzően érzékelteti a Tóta W.-ügy. Ebben az elsőfokú bíróság arra jutott, hogy a kiadó megsértette a felperesek méltóságát a magyar nemzet méltóságát sértő fent idézett kijelentések közlésével. Előírta a sértő kifejezések eltávolítását a cikkből, elnézést kérő közlemény megjelentetését és összesen 400000 forint sérelemdíj megfizetését. A másodfokú bíróság az ítéletet megváltoztatta, és a keresetet elutasította, végül azonban Kúria a felpereseknek igazat adva az elsőfokú bíróság ítéletét hagyta helyben. + 295 +
