Page 292 [292]
OCR
FORDÍTVA A LOVON: A KÖZÖSSÉGEK MÉLTÓSÁGÁT VÉDELMEZŐ MAGYAR JOGSZABÁLYOK ÉRTÉKELÉSE AZ EMBERI JOGOK EURÓPAI BÍRÓSÁGÁNAK A KÖZÖSSÉGEKET SÉRTŐ KIJELENTÉSEKKEL KAPCSOLATOS ÍTÉLETEI FÉNYÉBEN ——o— KÁDÁR ANDRÁS KRISTÓF! Hosszan küzdött a magyar jogalkotás azzal a kérdéssel, hogy mihez kezdjen az egész társadalmi csoportokat gyalázó, de a büntetőjogi fellépést megalapozó gyűlöletbeszéd szintjét el nem érő megnyilvánulásokkal. Az Alkotmánybíróság már a 30/1992. (V. 26.) AB határozatban kimondta, hogy ,a közösségek méltósága a véleménynyilvánítási szabadság alkotmányos korlátja lehet. [...] A közösségek méltóságának hatékony védelmére azonban más [a büntetőjogon kívüli] jogi eszköz, például a nem vagyoni kártérítés alkalmazási lehetőségeinek bővítése is alkalmas." Azonban a bírói gyakorlat következetesen elutasította, hogy elismerje a nyilvános kijelentésekben támadott közösségek egyes tagjainak perbeli legitimációját, amikor azok személyiségi jogi perben próbáltak elégtételt venni valamely, az identitásuk szempontjából meghatározó társadalmi csoportot ért, adott esetben súlyosan diszkriminatív megnyilatkozások miatt, így egyértelművé vált, hogy amennyiben az ilyen közléseket a jogalkotó szankcionálni kívánja, jogszabálymódosításra van szükség. Több sikertelen próbálkozás után végül a Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:54. § (5) bekezdése , ragadt meg" a jogrendszerben. Eszerint sa közösség bármely tagja jogosult a személyisége lényeges vonásának minősülő, a magyar nemzethez, illetve valamely nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösséghez tartozásával összefüggésben a közösséget nagy nyilvánosság előtt súlyosan sértő vagy kifejezésmódjában indokolatlanul bántó jogsérelem esetén a jogsértés megtörténtétől számított harmincnapos jogvesztő határidőn belül személyiségi jogát érvényesíteni". A rendelkezés alkotmányos megalapozást is kapott az Alaptörvény negyedik módosításával, amelynek eredményeként a IX. cikk kiegészült a következő (5) bekezdéssel: , a véleménynyilvánítás szabadságának a gyakorlása nem irányulhat a magyar nemzet, a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösségek méltóságának a megsértésére. Az ilyen közösséghez tartozó személyek — törvényben meghatározottak szerint — jogosultak a közösséget sértő véleménynyilvánítás ellen, emberi méltóságuk megsértése miatt igényeiket bíróság előtt érvényesíteni." 1 Tärselnôk, Magyar Helsinki Bizottsäg. + 290 +
