Seite 282 [282]
FLECK ZOLTÁN
szabadságukért. Az igények ugyan új formákat vehetnek fel, de a küzdelmek ter¬
mészete a régi: politikai. Hogy mi számít jogilag elismerhető igénynek, mindig is
annak a küzdelemnek a kimeneteitől függött, amelyben azokat ügyes , normavál¬
lalkozók" előállították.? Ténylegesen nemzetközi jogi elismeréssel válhat valami
sigazi" emberi joggá, annak minden nehézségével, veszteségével és lemaradásával,
de eszmeként, politikai-jogi követelésként, intellektuális vállalkozásként sokkal
korábban képesek hatni a valóságra. De a bizonytalanság a normává válás után
sem szűnik meg: mire is jó mindez, jutott-e a világ előrébb, pontosabban vajon az
élhetőbb világ elérésének az emberi jogok-e a legjobb eszközei?
Nem érvelek az emberi jogok ellen, nem meggyőző az emberi jogi szkepszis
sem. De felelőtlenség azt állítani, hogy minden rendben van, nincs dolgunk, leg¬
feljebb a határozott előrehaladás a már megkezdett úton. A liberális demokrácia
globális győzelmének rövid életű eufóriája már nem takarja el tárgyunk válságát.
BARBARIZMUS ÉS CIVILIZÁCIÓ
Határozottan állítható, hogy az emberi jogok eszméje a szenvedés, a kegyetlenség,
az emberhez nem méltó körülmények elleni, gyakran reménytelennek tűnő harc
eszköze. Az egyik olyan jelentős tényező, amely az erőszak visszaszorulását lehető¬
vé tette.? Az erőszak mérséklése ugyan nem kielégítő, de mégis normáknak, köztük
nemzetközi jogi, állami és morális szabályoknak köszönhetjük, hogy többnyire
békésen vagyunk képesek együtt élni. A barbarizmustól való félelem azonban nem
tűnt el, és nem is teljesen alaptalan. Egyének, emberi csoportok, vallások, államok
néha barbár módon szedik áldozataikat. A félelem a legjobb eszköz az erőszak
alkalmazásának igazolására: a barbároktól való félelem tesz minket barbárokká."
Minden ilyen félelemből eredő hadjárat a , barbárok" ellen erősítette az ellenfelet
és gyengítette a civilizációt.
A civilizáción kívül élő barbárok képtelenek az együttélésre, idegen szabályok
szerint élnek, nem tekintik emberi lénynek a másikat, tagadják az emberi univerza¬
lizmust és hajlamosak zsarnoki hatalom alatt létezni. Ebből azért az is következik,
hogy a másik megértésének hiánya hozza létre gyakran az idegenek barbárnak
érzékelését. Valójában ugyanis alig tudunk valamit a nem letelepedett, nomád,
„civilizaciön kívüli" embercsoportokról, ők történeti és szociológiai értelemben is
? Von Arnauld, Andreas — Von der Decken, Kerstin — Susi, Mart (eds.): The Cambridge
Handbook of New Human Rights Recognition, Novelty, Rhetoric. Cambridge, CUP, 2020.
3 Pinker, Steven: Az erészak alkonya — Hogyan szelidült meg az emberiség? Budapest, Typotex
Kiadó, 2018.
Todorov, Tzvetan: The Fear of Barbarians. Chicago, IL, The University of Chicago Press,
2010.
+ 280 +