vezetésével. Persze az eljárásjogi bizonyítás igénye mindkét módszerrel azonos
volt: a véres nyomot ki hagyta a helyszínen.
De nemcsak a bizonyítás természettudományos módszerei változtak, az in¬
formatika fejlődése is alapvető változásokhoz vezetett. Képesek lettünk hatalmas
adatbázisok kezelésére és tartalmi összevetésére is. Azaz nemcsak az élet elleni,
hanem a gazdasági bűncselekmények felderítése, bizonyítása is megváltozott.
Végül, de nem utolsósorban mi magunk mint a bizonyítás lebonyolítói is dön¬
tően megváltoztunk.
A hetvenes évek végén ifjú fogalmazóként a rendőrség által kezdeményezett
bíróság elé állítás végett egy késő őszi napon egy fiatalembert hallgattam ki. Äl¬
lami gondozása néhány hónapja ért véget. A fiatalember a Corvin Áruház egyik
osztályán nyúlszőr sapkát vett magához, azt a kabátja gallérjába tette úgy, hogy
a sapka egy része az árcédulával kilógott, majd más osztályokon sétálni kezdett.
Ebben az időszakban az önkiszolgáló-rendszerű üzletek esetében a lopást befeje¬
zett bűncselekménynek kellett tekinteni az osztály elhagyása után.
Ifjú gyanúsítottam addig sétált, amíg egy biztonsági őr felfigyelt rá, s átadta
őt a kiérkező rendőrnek. A sapka ára meghaladta a bűncselekményi értékhatárt.
A tettes teljes ténybeli beismerésben volt, elmondta, hogy állami gondozása be¬
fejezése óta a meleg időben az utcán élt, illetve azt is, hogy ismeretlen csavargók
elmondták, hogy ők a téli hónapokat börtönben szokták tölteni, mert ott meleg
van, s enni is adnak. Evégett a bűncselekményi értékhatárt éppen elérő lopásokat
szoktak elkövetni. Gyanúsítottam is e példát követte.
Az ugyancsak ifjú fogalmazó, azaz én úgy láttam, hogy a bűncselekmény meg¬
valósult, a fiatalembert féltettem a hideg időben, sajnáltam, s felettesemnek jóvá¬
hagyásra vádjavaslatot készítettem.
Még aznap a folyosó elejéről hallottam felettesem jellegzetes hangját, amint
engem hívott. Nem kaptam dicséretet. Mondandója első része arról szólt, hogy
érti a szándékomat, de a hatóság nem jótékonysági intézmény, továbbá a bűncse¬
lekmény megállapíthatósága nemcsak tényállásszerűséget követel. Ugye hallottam
már a társadalomra veszélyesség szükségességéről is mint a bűncselekmény meg¬
állapíthatóságának feltételéről. Soha többé nem próbáltam segíteni senkinek úgy,
hogy börtönbe juttatom.
A bizonyításról a saját álláspontom is folyamatosan változott. Egyetemistaként
még vonzódtam ahhoz, hogy bizonyos magatartás bekövetkeztének valószínűségét
egzaktan próbáljuk meghatározni, s abból következtetést vonjunk le arra, hogy
vizsgált magatartás, tény bekövetkezett-e, s ki annak elkövetője. A vizsgálato¬
kat a szakértői vélemény bizonyosságával kezdtem. A kriminalisztikai szakértői
vizsgálatok körében kutattam, hogy az írás-, fegyver- stb. vizsgálatok körében az
azonosságok megállapításához hány azonossági pontot kell megállapítani ahhoz,
hogy az azonosságot egyértelműnek tekintsük. Akkori dolgozatom elkészítéséhez