Oldal 262 [262]
OCR
POLT PÉTER miatt a kétszeri eljárás alkotmányos jelentőségű tilalmából következő relatív eljárási akadály fogalmazódik meg." Az alapelvi jelentőséget hangsúlyozta az Alkotmánybíróság a 33/2013 (XI. 22.) alatti határozatában, amely szerint az állam büntetőhatalmának korlátját jelentő eljárási elvnek számít az Alaptörvény XXVIII. cikkében foglalt alkotmányos garanciarendszer, valamint a büntetőeljárási törvény alapelvei között nevesített kétszeres értékelés tilalma is. Ezen alkotmányos rendelkezések a res iudicata, valamint a ne bis in idem elvek összekapcsolásán keresztül relatív eljárási akadályt fogalmaznak meg az elbírált büntetendő cselekmények tekintetében.? A Be.-ben ennek megfelelően alapelvi rendelkezésként jelenik meg a ne bis in idem elve. A Be. 4. § (3) bekezdése szerint ,, büntetőeljárás nem indítható, illetve a megindult büntetőeljárást meg kell szüntetni, ha az elkövető cselekményét már jogerősen elbírálták, kivéve a rendkívüli jogorvoslati eljárások és egyes különleges eljárások esetét". A Be. a ne bis in idem elvét tehát büntethetőségi akadályként jelöli meg. A Kommentár rámutat arra, hogy a Be. ezen elv alapján csak a res iudicata esetére rendelkezik annak két következményét nevesítve, kivételt teremtve ugyanakkor a rendkívüli jogorvoslati eljárások és egyes különleges eljárások esetére." A törvény e körbe vonja az alaki halmazatot, amikor a (4) bekezdésben kimondja, hogy a (3) bekezdést kell alkalmazni akkor is, ha az elkövető egy cselekménye több bűncselekményt valósít meg, a bíróság azonban — a vád szerinti minősítésnek megfelelően — nem a vádirati tényállás szerint megállapítható valamennyi bűncselekmény miatt állapítja meg a terhelt bűnösségét. Azonos tényállás mellett akkor sem indítható büntetőeljárás, ha a felelősséget a bíróság a szabálysértési eljárásban hozott határozatával állapította meg, és nem folytattak az ügyben szabálysértési perújítási eljárást." E szabály tekintetében van jelentősége annak az alkotmánybírósági állásfoglalásnak, mely szerint: »az Alaptörvény XXVIII. cikk (6) bekezdése tekintetében egy eljárás abban az esetben büntető jellegű, ha valamely természetes személy által megvalósított jogellenes cselekmény miatti felelősségre vonásra irányul, amennyiben az eljárás során alkalmazandó jogkövetkezmény büntetésnek minősül, azaz — célját és hatását tekintve — megtorló jellegű és prevenciót szolgáló joghátrány." Az Alkotmánybíróság tehát kimondta, hogy alkotmányosan nem egyeztethető össze a kétszeres eljárás alá vonás és büntetés tilalmával annak a lehetősége, hogy ® 42/1993. (VI. 30.) AB határozat 4. pont. " 33/2013. (XI. 22.) AB határozat 3. pont. 10 Polt Péter (szerk.): Kommentár a büntetőeljárási törvényhez. 1. köt. Budapest, Wolters Kluwer, 2018. 50. 1! Be.4.$ (5) bekezdes. 12 8/2017. (IV. 18.) AB hatärozat 3.1. pont. + 260 +
