Oldal 261 [261]
OCR
A NE BIS IN IDEM ELVE ÉS AZ ÜGYÉSZSÉG kivéve, ha a tényadat a minősítéshez szükséges mértéket jelentősen meghaladja." Számunkra mindenesetre a tágabb értelmezés releváns, vagyis hogy ugyanazért a cselekményért ugyanazt a személyt ne lehessen kétszer vagy többször felelősségre vonni. A kétszeres eljárás tilalmának kettős feltétele van. Egyrészt szükséges, hogy a korábbi cselekmény már jogerősen el legyen bírálva, másrészt hogy ugyanarról a cselekményről legyen szó, azaz fennálljon a tettazonosság." A jogerő a jogbiztonság elvének tesz eleget, és azonos a res iudicata, azaz az ítélt dolog következményeivel. A döntés ennek megfelelően a továbbiakban nem vitatható, jogorvoslatra nincs lehetőség. Így nemcsak az anyagi, hanem az alaki jogerő beálltának szükségességéről is beszélhetünk, legalábbis a rendes jogorvoslatok tekintetében. A jogerő megállapításánál még sokkal nehezebb a tettazonosság meghatározása. Látni fogjuk, hogy ez milyen problémákat okozhat a jogalkalmazásban. Farkas Krisztina tanulmányában helyesen foglalja össze, hogy a ne bis in idem elv három elemből áll: 1. ugyanazon bűncselekmény (idem), 2. jogerős elítélés (bis), 3. büntetőjelleg. Ez a három elem egészül ki a Schengeni Végrehajtási Egyezmény kiegészítésével, amely a végrehajtási elemet tartalmazza." Magyarországon a ne bis in idem elve alkotmányos szinten is megfogalmazást nyert. Az Alaptörvény XXVIII. cikk (6) bekezdése szerint: a jogorvoslat törvényben meghatározott rendkívüli esetei kivételével senki nem vonható büntetőeljárás alá, és nem ítélhető el olyan bűncselekményért, amely miatt Magyarországon vagy — nemzetközi szerződés, illetve az Európai llnió jogi aktusa által meghatározott körben — más államban törvénynek megfelelően már jogerősen felmentették vagy elítélték." A szövegéből kitűnően az Alaptörvény a ne bis in idem elve nemzetközi és hazai érvényesülését egyaránt biztosítja. A , jogerős felmentés vagy elítélés" szöveg ugyanakkor alapvetően a bírósági döntésekre utal. Az alaptörvényi rendelkezést több fontos alkotmánybírósági határozat is megalapozta, illetve konkretizálta. A 42/1993 (VI. 30.) AB határozatában az Alkotmánybíróság kimondta, hogy a kétszeres értékelés tilalma a büntetőeljárásnak alkotmányos jelentőségű, az állam büntetőhatalmának további korlátait kijelölő rendelkezése. E szabályban a büntetőjogi felelősségre vonásra irányadó, egymással szorosan összefüggő, két garanciális elvből, a res iudicata, vagyis az egyszer elbírált cselekmény ítélt jellegéből, valamint a ne bis in idem, az ugyanazon cselekmény 56. BK vélemény a büntetéskiszabás során értékelhető tényezőkről I. pont. A jogerő és a tettazonosság további kérdéseiről lásd bővebben Elek Balázs: A jogerő a büntetőeljárásban. Debrecen, Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Büntető Eljáräsjogi Tanszeke, 2012. 141-157. Farkas Krisztina: A ,,ne bis in idem” az Euröpai Uniö Bírósága jogértelmezésének fényében. Kutatási jelentés, 2020. 9. + 259 +
