oldani, de nem sok sikerrel. A konfrontációt követően tovább gerjed a vita."
Az esküdtek csoportjánál szóba sem jöhet az eltávolítás és a lemorzsolódás, vala¬
mint az új csapattag felvétele.
A konfliktus eszkalációjának fontos elemeként létrejön a csoporton belül a
spirálhatás (vagy konfliktusspirál), mely az alábbiakat jelenti:
— kölcsönös meg nem értés,
— bizalomhiány,
— frusztráció,
— nyílt ellenségesség kialakulása a csoporttagok k6zott.”!
Később az esküdtek tagjai közül páran már jobban kötődnek egymáshoz. Köz¬
lékenyebbek, türelmesebbek, megértőbbek egymással és kiegyensúlyozottabbak
a személyközi viszonyokban. Ez az ún. deeszkaláció, amikor csillapodnak a kedé¬
lyek, a csoport elér a konfliktus csökkenésének szakaszához. Ez azt jelenti, hogy
a csoport az esetek egy részében képes visszafordítani a konfliktusspirált, mert a
tagok többsége belátja, hogy a harcban az energiák feleslegesen égnek el, a költség
túl nagy, és a belső feszültségeket fel lehet oldani egy kis józan belátással, mert
nem éri már meg a végsőkig harcolni.? Ez történik a 12 dühös ember esetében
is. Ugyanakkor a csoportban a konfliktus egy része megmarad, hiszen a meggyő¬
zött esküdtek nehezebben viselik azokat, akik még kitartanak eredeti véleményük
mellett. A fennmaradó rossz viszony megint növeli a bizalmatlanságot, a negatív
attitűdök következtében a spirálhatás így ismét jelentkezik/jelentkezhet.?
A 12 dühös ember esetében tehát az ott zajló csoportdinamikai folyamat során
a fent és a lent váltakozása figyelhető meg. Olykor a , dühös" tagok (nem véletle¬
nül ez a cím) majdnem elmennek a legvégsőkig, de ebben a második szakaszban
már sikerül megnyugodniuk, lecsillapodniuk. A váltakozó kilengések ellenére itt
elmondhatjuk, hogy ebben a második szakaszban már erősödik a csoporton belüli
összetartás, így a csoportkohézió, összehasonlítva az első szakaszban lévővel, már
nem annyira gyenge.