Seite 254 [254]
OCR
Kiss ANNA Fontos kérdés lehet, hogy felfedezhetjük-e a csoportban az áttételt (transference, Übertragung), de az esküdtbirésägok esetében minden egyes esküdti csoportnál ezt csak önálló pszichológiai vizsgálat tudná kideríteni."" Mindenesetre érdekes, amit Yalom ír a projektív identifikáció (kivetítéses azonosulás) vonatkozásában." Yalom szerint a csoportok esetében gyakran annak vagyunk tanúi — és ez igaz lehet az esküdtszékekre is —, hogy az áttétel és a paratoxikus torzítás ellenségeskedéshez vezet. , Az egyén nem a realitás, hanem valamilyen múltbeli viszonya, vagy jelenlegi problémája, félelme által eltorzított elképzelése alapján válaszol a másiknak, akiben sokszor élete fontos személyeinek képét látja viszont. Amennyiben a torzítás negatív töltésű, a kölcsönös ellentét könnyen kialakulhat." Pontosan ez történik a drámában is. Az ellentétek miatt ebben a szakaszban az esküdtek közötti csoportkohézió még gyenge. Forgách József szerint a csoport tagjai , nem egyformán érdekeltek a csoportban, és nem egyformán elkötelezettek iránta. Nem minden csoport képes arra, hogy kielégítse tagjainak vágyait és igényeit. A csoportkohéziót nagyjából azzal határozhatjuk meg, hogy mennyire elkötelezettek a tagok a csoport közös normái és céljai iránt, és mennyire pozitív érzelmek fűzik őket egymáshoz és a csoporthoz. A pozitív érzések jelentős hatást gyakorolhatnak a csoport teljesítményére." Második szakasz A megalakulást (forming) követően nem sokkal el is jutunk a második szakaszba, az ún. storming (viharzás) fázisába. Megjelenik a konfliktus. A belső, személyközi viharok kicsúcsosodnak. Néhány esküdt próbálja a nézeteltérést, a feszült helyzetet 15 Áttétel történik pl. akkor, amikor a csoport tagja a csoport vezetőjére úgy tekint, mint korábban gyerekként a szülőre. Az áttétel esetén a vezetővel való erős szolidaritás és öszszetartozási érzés is megjelenhet. De lehet ez negatív forrás is, amely ellentéthez vezethet. Pl. amikor ez a csoporttag önértékének a kivetítéséből származik. Badó Attila szerint, mivel nem lehet beülni az esküdtek közé a zárt tanácskozásukra, ezért a kutatók más módszerekhez folyamodnak. Néhány egyedi esetben a bírók engedélyt adtak arra, hogy a kutatók egyes esküdtekkel szociálpszichológiai kísérleteket végezhessenek, de mivel ezek az esetek kivételnek számítanak, ezért más módszerekhez kell folyamodniuk. Ilyen lehet az ún. shadow jury alkalmazása. A másik vizsgálati módszer a szimulált esküdtszéki tárgyalás. Lásd Badó Attila: , Pszichológiai vizsgálatok az esküdtszékkel kapcsolatban: Hogyan dönt 12 dühös ember?". Magyar Jog, 45. évf. 1998. 8. sz. 479—481. Itt: 479. Yalom szerint , a projektív identifikáció [...] atükrözéssel kapcsolatos nem tudatos folyamat, amely során az egyén bizonyos (el nem ismert) tulajdonságait rávetíti a másik személyre, aki iránt azután rejtélyes vonzódást-taszítást érez". Lásd Yalom: i. m. 279. 8 Uo. Forgach Jozsef: A tarsas érintkezés pszichologidja. 2. kiadds. Budapest, Gondolat, 1993. 324. + 252 +
