Seite 254 [254]
Kiss ANNA
Fontos kérdés lehet, hogy felfedezhetjük-e a csoportban az áttételt (transfer¬
ence, Übertragung), de az esküdtbirésägok esetében minden egyes esküdti cso¬
portnál ezt csak önálló pszichológiai vizsgálat tudná kideríteni."" Mindenesetre
érdekes, amit Yalom ír a projektív identifikáció (kivetítéses azonosulás) vonat¬
kozásában." Yalom szerint a csoportok esetében gyakran annak vagyunk tanúi
— és ez igaz lehet az esküdtszékekre is —, hogy az áttétel és a paratoxikus torzítás
ellenségeskedéshez vezet. , Az egyén nem a realitás, hanem valamilyen múltbeli
viszonya, vagy jelenlegi problémája, félelme által eltorzított elképzelése alapján
válaszol a másiknak, akiben sokszor élete fontos személyeinek képét látja viszont.
Amennyiben a torzítás negatív töltésű, a kölcsönös ellentét könnyen kialakulhat."
Pontosan ez történik a drámában is.
Az ellentétek miatt ebben a szakaszban az esküdtek közötti csoportkohézió még
gyenge. Forgách József szerint a csoport tagjai , nem egyformán érdekeltek a cso¬
portban, és nem egyformán elkötelezettek iránta. Nem minden csoport képes arra,
hogy kielégítse tagjainak vágyait és igényeit. A csoportkohéziót nagyjából azzal
határozhatjuk meg, hogy mennyire elkötelezettek a tagok a csoport közös normái
és céljai iránt, és mennyire pozitív érzelmek fűzik őket egymáshoz és a csoport¬
hoz. A pozitív érzések jelentős hatást gyakorolhatnak a csoport teljesítményére."
Második szakasz
A megalakulást (forming) követően nem sokkal el is jutunk a második szakaszba,
az ún. storming (viharzás) fázisába. Megjelenik a konfliktus. A belső, személyközi
viharok kicsúcsosodnak. Néhány esküdt próbálja a nézeteltérést, a feszült helyzetet
15 Áttétel történik pl. akkor, amikor a csoport tagja a csoport vezetőjére úgy tekint, mint
korábban gyerekként a szülőre. Az áttétel esetén a vezetővel való erős szolidaritás és ösz¬
szetartozási érzés is megjelenhet. De lehet ez negatív forrás is, amely ellentéthez vezethet.
Pl. amikor ez a csoporttag önértékének a kivetítéséből származik.
Badó Attila szerint, mivel nem lehet beülni az esküdtek közé a zárt tanácskozásukra, ezért
a kutatók más módszerekhez folyamodnak. Néhány egyedi esetben a bírók engedélyt adtak
arra, hogy a kutatók egyes esküdtekkel szociálpszichológiai kísérleteket végezhessenek, de
mivel ezek az esetek kivételnek számítanak, ezért más módszerekhez kell folyamodniuk.
Ilyen lehet az ún. shadow jury alkalmazása. A másik vizsgálati módszer a szimulált esküdt¬
széki tárgyalás. Lásd Badó Attila: , Pszichológiai vizsgálatok az esküdtszékkel kapcsolatban:
Hogyan dönt 12 dühös ember?". Magyar Jog, 45. évf. 1998. 8. sz. 479—481. Itt: 479.
Yalom szerint , a projektív identifikáció [...] atükrözéssel kapcsolatos nem tudatos folyamat,
amely során az egyén bizonyos (el nem ismert) tulajdonságait rávetíti a másik személyre,
aki iránt azután rejtélyes vonzódást-taszítást érez". Lásd Yalom: i. m. 279.
8 Uo.
Forgach Jozsef: A tarsas érintkezés pszichologidja. 2. kiadds. Budapest, Gondolat, 1993. 324.
+ 252 +