Oldal 244 [244]
OCR
KARSAI KRISZTINA érdekek érvényesülésének, míg az eljárásjogi kevésbé. Mindenesetre az EUB kiválóan oldotta meg a feladványt, az anyagi jogi elévülési koncepciót követő országok számára nem támasztott elfogadhatatlan követelményt, de nem is vonta vissza főszabályát. Nem vitatható ugyanakkor a törvényesség elvének alapvető jelentősége, így ennek megdöntése nem része az uniós jogfejlődésnek." Az is igaz viszont, hogy az elévülés anyagi jogi besorolása egyértelmű korlátja lehet (ilyen különleges körülmények mellett) az uniós jogi célok érvényesülésének. Ebből az következik, hogy a törvényesség elvének gyengítése nem vállalható jogi alternatíva, viszont elképzelhető lenne az elévülés mint jogintézmény tagállami rendszertani helyének megválasztására vonatkozó esetleges uniós , iránymutatás". Nyilvánvaló, hogy jelen viszonyaink között az ilyen kezdeményezés az EUMSZ 82. cikk (3) és a 83. cikk (3) bekezdésében található ,büntető igazságügyi rendszerének alapvető vonatkozásait" érintő , kifogás" hatókörébe esik, de nem lehet kizárni, hogy hosszabb távon ez is megváltozhat. A kölcsönös elismerés tárgya A Gasparini-ügyben" bukkan fel először a korábban bemutatott második aspektus, amelyben a büntethetőség elévülése és az ahhoz kapcsolódó tagállami szabályok a kölcsönös elismerést tárgyát képezhetik. A EUB kimondja, hogy valamely részes állam bíróságának a büntetőeljárás alapján hozott azon határozatára, amellyel a büntetőeljárás alapjául szolgáló bűncselekmény elévülése miatt jogerősen felmenti a terheltet, éppúgy alkalmazandó a ne bis in idem elve. Ebben a döntésben világít rá az EUB arra (2006-ban), hogy a másik tagállami határozat hiányában a SVE 54. cikke nem alkalmazható. Ebből az is következik, hogy a tagállami bíróság — ha nincs másik döntés — az elévülésre hivatkozó védekezés esetén sem köteles például jogi szakértő kirendelése mellett meggyőződni a másik tagállam elévülési szabályairól. Elévülési jogközelítés A büntethetőség elévülése sokáig nem került a jogközelítés homlokterébe annak ellenére, hogy lényegében 1999-től kezdődően ennek elvi és gyakorlati szükségessége 1 A büntetőhatalom egyes aspektusainak átruházásával az uniós szekunder jogforrások is magukra ölthetnek , törvényi" jelleget, aminek lehet olyan következménye, különösen felelősségi és büntetési kérdések szabályozása esetén, amely biztosan a tagállami büntető jogszabályokkal szemben fog primátust élvezni. Azaz a , törvény" fogalmának esetleges átalakulása nem kizárható. Karsai Krisztina: Alapelvi (rJevolúció az európai büntetőjogban. Szeged, Iusperitus Bt., 2015. 16-69. "1 C-467/04. sz. ügy. Gasparini és társai elleni büntetőeljárás (2006. szeptember 28.). + 242 +
